A TÖRVÉNYEK FELETT

(„minden állat egyenlő, de vannak egyenlőbbek”)

Kibambultam az utcára…

Nem, ez nem közlekedési dugó, ezek a magyarok. Az, hogy fél tíztől fél háromig nem lehet a környéken közlekedni, mutatja mag a Nemzet erejét. Mennek. Békével… Rengetegen (Az öreg csöves a túloldalról ugyan – igen halkan – rájuk béget, de szerencsére nem hallatszik át a hangja a dugóba terelődött saját, álló buszok járó motorja okozta zaj-kulisszán. Különben oda lenne a béke… az öreg csövesé tutira!). Mennek. Rengetegen.

Sejtettem, mégis megdöbbentem. Ez a nép igenis ezt óhajtja.

Mit is?

…A vezért, és hűbéreseit, akik bármit megtehetnek, következmények nélkül, mert rájuk nem vonatkozik… mi is?

Ja, igen, a törvények.

Mert, felette állnak. Mert, megérdemlik. Hiszen, annyira a tömegek felett állnak, hogy holmi törvénysértés gyanúja sem férhet hozzájuk! Olyan ügy, amiről az ellenséges médiumok be-beszámolgatnak, olyan ügy pedig nincs is, mert az ügyész, ha volna ilyesmi, ügyet is csinálhatna, de ha nincsen… mit csináljon? A Nemzet felsőbbrendű nemzetes urainak nincsenek ügyeik! Ügyelnek rá, hogy ne legyenek. Ezért nincsenek! Mert, csak ők tudják, merre az arra, és ki az, aki a Nemzet ellensége, akitől meg kell védeni, leginkább, és elsősorban önmagukat: A rénszarvas-vadászt, a sokezermilliárdos vagyon kezelőjét, a táguló lakású helikopterest, meg a sötéten világító vezéri rokonságot. Meg, a percenként milliókat „kereső” jószomszédot. Ők kellenek:

Ők, a Nemzet!

Nem kell viszont, legalább gondolkodni. Ezért is ért egyet a tömeg az utcán az oktatási rendszer alakításával, nehogy valamikor – akár csak később is – legyen valaki olyan őszinte, hogy a „király meztelen”-t kimondja egyszer. Mert, vannak az egyenlőbbek, és van a nép… népség; pórnép, plebsz, prolik, csicskák, szolgák, rabszolgák:

- Akiknek teljesen fölösleges akár a gondolkodás képessége, akár a testi épség- egészség, akár az öreg kori (anyagi) biztonság.

Mindent elnyom az afeletti elégedettség, hogy megvédik! Persze, nemcsak az ilyen intellektuális kényszerektől, hanem a külföldről áskálódó sátántól, meg a fertőző, erőszakoskodó és rovarevő terrorista szörnyetegektől, röviden: a migráncsoktól. Igaz ugyan, hogy nem nagyon jönnek, és ha igen, akkor sem ide… de hát, nem jönnek! Bizonyára csakis azért, mert, meg vannak védve tőlük! …Minden ilyesmitől, a szekrényben, vagy az ágy alól fenyegető mumustól, a zsákos embertől, a démonoktól, a különféle incubusoktól meg succubusoktól, a farkasembertől is éppen úgy, mint a strigáktól és egyéb boszorkányoktól, mézeskalácsostúl (a zombik nem véletlen maradtak ki… azok ugyanis szintén ott mennek).

Szép álmokat, magyarok, immár nem csak még négy évig, de akár örökre…

RÉSZEMRŐL NINCS EGYETÉRTÉS

(csöngött a telefon…)

…Bár néhány dologban egyetértek sokakkal, azért nem mindenben!

Például, én sem szeretem a sötét-narancs (bergamott) lekvárt, mert egyrészt keserű, másrészt, erősen egységesre színez, és egyébként sem… és, attól még egyebekben talán lehetek más véleményen, például gulyás-leves, paradicsom-szósz, kékszilva, vagy spenót ügyben. Sőt, van dolog, amiről halványlila gőzöm sincsen. Ámde, engedtessék meg nekem is, hogy ízlések és pofonok ügyében ne kelljen vitatkozni, mert az igencsak meddő.

Másrészt, sok minden egyébről akár vitázni is hajlamos vagyok. Ugyanis, abban hiszek, hogy a vita – mely nem tévesztendő össze sem a veszekedéssel, sem az átkozódással, sem semmiféle, alapvetően indulatból jövő verbális erőszakkal – mint minden különböző vélemények ütköztetésével szabályozott keretek közötti meggyőzésre törekvés, általában előre viszi a dolgokat. Ugyanis, megbeszélni, megvitatni, és egyeztetni, azok rokon fogalmak. Ámde!

A vita alap-esetben ugyanis a tézis-antitézis egybevetésével, logikával, meg némi dialektikával működtetve szintézist szokott létrehozni. De olyasmit a (tudományos szabályok szerint lefolytatott) vita nem ismer, hogy a tézis egyben dogma. Mert az olyasmi, az diktátum.

Számomra ugyanis eben guba, hogy melyik pártnok akar nekem diktálni. Diktálni a diktátorok szoktak, mármint, a közéletben.

Az a baj velük ugyanis, hogy elvárják, halhassam meg a mondókájukat, de, az enyémre már egyik sem igazán kíváncsi. Csak, mintha…

Vagyis, felhívnak telefonon, de miután hangfelvételről bemutatkoznak, és elmondják rögzített mondandójuk, esetleg még azt is felajánlják, hogy ha egyetértek, nyomjam meg az x gombot… nyomjam meg az x gombot… nyomjam meg az x gombot!

Nem nyomom meg!

 Mert, ha választási lehetőséget adna, és legalább az y; z; avagy a* gombot is megnyomhatnám, esetleg… de, nem! Vagyis, egyet érthetek vele, de a véleményem semmiben nem különbözhet, vagy szóba sem áll velem egyébként. Diktál!

És nekem valóban eben guba, hogy melyik önjelölt omnipotens teszi, a jelenlegi, vagy a megelőző, vagy bármelyik, akár jövőbéli is! Nekem mindegy, hogy jobbra, avagy balra kacsintgatva, akár keletre, akár nyugatra, fel és alá, ha itt és most csakis úgy, ahogyan ő akarja. Mert az olyan lehet akár állítólagosan jobb, akár bal oldali, de biztosan illiberális, meg autokrata, meg diktatúra. És, szigorúan egydimenziós. Az ugyanis, ellentmondást nem tűr, ily módon, amit állít, az egyfajta dogma, vagyis, az egész ilyesmi dogmatikus.  A valóság megismerésére való törekvés módszere (a tudomány például) pedig dogmákat nem ismerhet el, a gondolkodás ugyanis mindig együtt jár a szkepszissel. Csakhogy, az egyetlen álláspont, amin bárki – erőből – nem hajlamos változtatni semennyit, az dogma, meg diktátum! Az nem demokrácia!

A demokrácia meg macerás, nehézkes és lassú, ámde, nemcsak egy szál domináns egyed véleménye alapján működő rendszer… hanem, bizony, viták során kiérlelt egyetértési minimumok alapján működő önszerveződés, bonyolult meg komplex, de a legkevésbé rossz! És attól még, hogy valaki demokratának hívja önmagát és a társaságát, ámde éppen a demokrácia alapvetésével nincsen tisztában, az akkor semmiképpen sem demokrata, még ha fél-téglával döngeti is a mellét! És akármennyire is átkozza a másik, épp regnáló diktátort, beígérhet fűt-fát, vadvirágot, elszámoltatást, akármit (egyébként meg régebben már elkövette az elkövethető legdurvább erőszakot is a hatalomban-maradásért), legfeljebb egy másik önjelölt diktátor, aki semmit nem tanult meg még a saját bukásából sem, akkor meg miért értsek egyet vele bármi egyébben? Csak, mert én sem szeretem a sötét keserű-narancs-lekvárt?

Na! Ugye?

A BIZTOS FIDESZ NÉGYÖTÖD, ÉS A VÁLASZTÓI I.Q.

A harang-görbe, vagy más néven normális eloszlású görbe, amelyet  Gauss-eloszlásnak vagy normál eloszlásnak is szoktak nevezni, az emberi I.Q. esetében valahol a derekánál, amúgy kissé a félút alatt mutatja a százas értéket, már ahogy az ilyen normál-eloszlás esetében ez szükségszerű is.

Az átlagos ember intelligenciája százas.

Vannak nemszázas emberek is. Van, akinél több, van, akinél kevesebb.

Egy jól képzett járőrkutya – német, vagy belga juhász – intelligenciája sokszor elérheti akár a 75-öt is. Ez az emberek esetében a harang-görbe alján kereshető, ahol az igencsak széles, ami azt jelenti, hogy a népesség eléggé magas hányada – akár egyharmada is – ebbe a sávba esik. Ami ugyan komoly dicsőség némely ebre nézvést, ám egyértelműen jelenti azt is, hogy az érték a görbe tetejénél, ahol az 140; -180-as, (vagy magasabb), ott viszont a létszám elenyésző.

Ez így van, és így normális. Mármint, az eloszlás.

És ez az a tudományosan többször is igazolt tény* (*Ira M. Archa, mint a neve is mutatja, saját bevallása szerint is egy Bos primigenius, vagyis eredeti őstulok, és mint ilyen, fajtáját tekintve – mely minden modern házi-marha őse – prehisztorikus reliktum, tulajdonképpen kihalt, csak ő még nem vette észre. Ezért irkál kérődzés gyanánt! Ily módon tudományosnak tűnő megállapításai marhára felszínesek…), melyről egyes igencsak képzett, és – ettől függetlenül – magas intelligenciájú egyének igen gyakran feledkeznek el! Vagyis, az ilyen sokszor képtelen tudomásul venni azt, hogy attól, hogy ő kiválóan tud gondolkodni, ez egyáltalán nem biztosan jellemez mindenki mást!

Másrészt, a pedagógiából ismert tény, hogy a gondolatok bevésésére az ismételt ismétlés a legkönnyebben alkalmazható módszer (függetlenül az eredményesebb és gyorsabb revelatív módszertől, csakhogy, ahhoz a gondolkodás során kiváltott reveláció – mely függ az egyén I.Q.-jától – nélkülözhetetlen, és vannak, akik erre képtelenek). Amit pedig sikerrel bevéstek a tömegek tudatába, az bizony – valóságtartalmától függetlenül – alaposan bele is ragad (ha például egy budai is szilárdan állítja, sokszor!)…

Tehát azon esetben, amikor a tömegek bölcsességére hivatkozva ajánlják egyes igen magas intellektusúak, hogy a legpotensebb jelöltet válasszák, egyáltalán nem biztos, hogy módszerük helyes lehet! Vagy, éppenséggel nagyon is, attól függően, honnan nézzük.

És, mivel egy ember – egy szavazat (illetve kettő, listára is, egyénre is), igencsak intelligens intellektusok, szíveskedjenek cseppet matekozni. Számoljanak a normál-eloszlás tényeivel (ugyanis, a kimagasló éppen úgy abnormál, mint a színvonal alatti… és melyikből is van több?)

Szóval, egyáltalán nem kétharmad, hanem inkább négyötöd!

Csak, amúgy mellékesen, a dagonyában kérődzve állapíttatott meg ez a magvas M. Archaság is, miképpen a közelmúltban közzétett frissebb könyv-szerűsége is, borítóstul:

Könyv:

https://drive.google.com/open?id=1mOEB-Pev68sWZWAjI9vparqhKnD1Hoqj

Borító:

https://drive.google.com/open?id=1r3tOkRmpPN3gS4cDR11PQvpjRrcH6y3K

VÁLASZTÁS 2018. ÁPRILIS

KELL EZ NEKÜNK?

A csudába is! Megint kampányidőszak van… és ezzel zrikálják a közt! Hónapokig. Szórakoztatás helyett…

Persze, ez folyamatos, immár évek óta ez megy. Hogy egyesek a hatalomba juthassanak, vagy éppen ott maradjanak, mert a hatalom, az pénz, vagyon, jólét… már, akik benne vannak, azoknak jut csak igazán bőséggel belőle. Hiszen, a nép fizeti! Mivel a képviselők viselik a népakarat képét… vagyis, azt rendelik el, amire a többség megbízást adott, a miniszterelnök, meg a miniszterek meg végrehajtják, ugye? Hát, elvben… mivel az, hogy miniszter, szolgálattevőt, szolgát jelent az elfeledett latin nyelvben, tehát a miniszterelnök az első szolga, aki a többi dolgaiért is felelősségre vonható! Elvben… holott…

Az a baj, kéremszépen, hogy az eredeti jelentés nem a valóságot fedi. Miért nem úgy hívjuk őket, ahogyan a valós pozíciójukat kellene?

…Vagyis, lehetne, mondjuk fejedelem, esetleg király (bár manapság a királyok hatalma ugyebár…), de kormányzó, vagy vezető (esetleg szeretett vezető), az mindenképpen! És a körülöttük lévők, akiket a nép név szerint is képes megjegyezni, vagyis notabilitás, esetleg nobilitás… ami magyarán nemességet jelent, ugyebár. Az urakat.

Csakhogy, van valamiféle enyhe ellentmondás, mivel az államforma – elvben – köztársaság. Ám a gyakorlat felülírja az elveket, legalább is az ilyen elvek általában mindössze csak írott malaszt maradnak. Ami – ugyebár – teljességgel felesleges, liberális formaság, és alapvetően álságos! Mint a népfelség!

Mert, vagy nép – plebsz, pórnép: populus – vagy, felség!

…Ami, ugyebár, csakis egy személy lehet, aki nem holmi primus inter pares, hanem a sors, vagy isten kegyelméből úr a nemzet, és így a nép felett! Ha már a fülkék dicsőséges forradalma így akarta!

Minek állandóan, négyévenként megerősíteni azt, ami már kialakult, megszokott, és bevált? Amiről már mindenki tudhatja, hogy ki, mi, merre? Amihez végre végleg igazodni lehet, ahogyan azt a népség már megszokta bő évezredek alatt?

Ez az egész herce-hurca az illiberális demokrácia megcsúfolása!

Teljességgel fölösleges ez a liberális, ál-demokratikus szavazósdi (A minap a kétfarkúak főokosa is megmondta, hogy teljesen fölösleges pénzkidobás, hiszen a Nemzet már választott a jó múltkor. Most meg minek ez megint, holmi megújított hűség-nyilatkozatokra? Ha valakit hűtlenségen kapnak, vagy netán csak a gyanúja szele is éri, akkor annak azonnal annyi egyébként is. Mert, az kiderül ám!)!

Mert végre – végleg – itt a NER, a Nemzetes Urak együttműködnek, és csak kevés Simicska, vagy más oligarcha hagyja ott sértődötten a hűbérurát. Már mindenki szépen besorolt a helyére, és tudja, hová kell gazsulálni (vagy akár nyalni, de ez így kissé durva), és hová taposni. Vagy, végleg eltaposni. Mert van a Nemzet, meg vannak, akik a nemzetet kell, hogy szolgálják, a szolgák, csicskák, de azok amúgy is mind csak csereszabatos fogyóeszköz, holmi emberi erőforrás, akiket az erre hivatott urak tartanak nyilván, no, meg, ezeken túl ott van az ellenség! …Majdani jobb körülmények esetén törvény se kell nemsokára, hogy a Nemzetesek az ellenségeiket minden jogi vacakolás nélkül a társadalomból kizárhassák, vagy inkább bezárhassák a Nemzet nevében! És akkor nem kell egymás után többször is letartóztatni, kiengedni, meg megint elvinni vezetőszáron, hanem egyszerű rendelettel rá kell csukni a rácsot, és ott hagyni örökre (…mert felkötni már mégsem illik – egyelőre, amíg ez még Európa – habár, talán, isten adja, nem sokáig!). Bárkit, aki nem áll be a Nemzet által neki kiosztott helyére, a sorba!

Persze, van még helyezkedés. Mert néhány szolgára néha rájön az úrhatnámság, és akkor megfegyelmezésre lehet szükség. Sajnos, manapság ez nem oldható meg deresre-húzással, pedig az mennyivel egyszerűbb, mint rácsok mögé dugva pihentetni a megtévedettet, ahelyett, hogy néhány tucat pálcaütést követően a helyére zökkentett gondolataival visszatérve a helyére tovább robotolna, az mennyivel kézenfekvőbb, és olcsóbb, gazdaságosabb megoldás volna pedig.

Bár sajnálatos tény, hogy az aljanép agyát alaposan megzavarta az immár történelmi múltban az, az átkozott liberalizmus, hogy szabadság, meg egyenlőség! Persze, a testvériség, az van, de csak az arra érdemesek, méltó méltóságok közt, és nem a pórnépnek. Amihez másoknak semmi köze! Az a Nemzet belügye. Na, ugye?

Mert vannak vezérek, meg vezetettek, urak és szolgák, miképpen volt, van és lesz, amiképpen ez már bevésődött alaposan, etológiailag is minden földi társas létforma viselkedés-kultúrájába. Van a domináns egyed, a vezér… meg a többi.

Mert van, akinek az óhaja is törvény, melyet lesni is fölösleges, eleve úgy kell a dolgokat intézni, hogy azt előre ki kell találni, és akkor minden a rendjén, szépen simán megy!

Még, hogy választani…

Ugyanolyan M. Archaság, mint a legújabb könyve, borítóstul:

Könyv:

https://drive.google.com/open?id=1mOEB-Pev68sWZWAjI9vparqhKnD1Hoqj

Borító:

https://drive.google.com/open?id=1r3tOkRmpPN3gS4cDR11PQvpjRrcH6y3K

FIDESZ-KÉTHARMAD LESZ? VAGY, INKÁBB NÉGYÖTÖD!

Kampányidőszak van, ilyenkor nem akaródzik irkálni M. Archaságokat a blogba. Mert azt nem tudni, árt, vagy használ, félreértik, vagy megértik, kinek jó, kinek meg nem… bár, amennyien a M. Archa blogját olvassák (színéről vagy fonákjáról), se nem oszt, se nem szoroz.

Persze, mivel csak néhány napja volt az a bizonyos „hódmezővásárhelyi vész, avagy diadal”, végképp nem lehet tudni! Vagyis, hogy miképpen éli meg az ilyesmit a Nemzet (Már, aki bele tartozhat. Mert, azt ki kell érdemelni ám! Mondjuk, a minimum, hogy az illető részt vesz a legközelebbi „békemeneten”… bár azt, nem biztos, hogy nyilvántartják-e az arra hivatottak. A Kubatov-lista olyan gyorsan azért nem íródik át! …Vagy, esetleg, lehet feliratkozni a helyszínen is?).

Persze, akármennyire is Nemzeti elkötelezett valaki, attól még nem biztos, hogy a Nemzethez tartozik! Ahhoz ugyanis több, meg más kell… hiába pedigrés őskeresztény az illető, vagy éppen echte szittya, jóval szorosabb, komoly, esetleg vérségi kötelékek kellenek hozzá… például a jó-szomszédság okán, vagy legalább benősülni kell oda, szóval, tessenek igyekezni! És sokan nagyon is igyekeznek. Mindazok, akik helyesen olvassák a sorokat: „Arabok legyünk, vagy szabadok, ez a kérdés, válasszatok!”… vagy valami hasonlót, ugyebár! Nem is beszélve arról, hogy „mindnyájunknak el kell menni”, mármint a békemenetre, mivel ezt várja el a Nemzet.

Csak arra tessenek ügyelni, hogy melyikre? Mert nem eben guba…

Bizony, ha nem áll csatasorba a Nemzet mellett mindenki, aki Nemzeti nemzetes uram szeretne lenni, akkor bizony könnyedén bevándorló-ország lehetünk kivándorló helyett! Aztán megnézhetjük magunkat, hogy a rengeteg, hatvanmillió betelepített között hogyan vész el a magyarság!

…Akkor a kultúránknak annyi, és nem lesz se „Barátok közt”, se „Éjjel-nappal Budapest”, se iszap-birkózásos, habostorta-dobálós celeb-vetélkedő, se valóság-show, ki- meg beszavazó- show-val, és akkor lőttek a valódi tétre menő szavazásoknak, a valódi demokráciának, amin ez a Nemzet kultúrája alapul! Nem is beszélve az iskolákban kötelezővé válható arab nyelv- oktatásáról, heti minimum hat órában.

…Mert akkor pénteken lesz a vasárnap, és a rántott hús helyett pirított csótány lesz a kötelezően szokásos ünnepi ebéd, a nők meg majd nemcsak azért nem mehetnek ki az utcára, mert nincsen rajtuk fejkendő, meg fátyol, meg bokáig-bugyogó, hanem rögvest mindet megerőszakolják a migráncsok, már, akit nem robbantanak fel azon nyomban! Amit a sötétben könnyedén megtehetnek, mert akkor korszerű, ledes közvilágítás sem lesz!

…Nem is beszélve a gyógyíthatatlan kórságokról, melyeket behurcolnak a rovarevő betelepülők! Akiknek majd fejenként kilencmillió jár (ami azért is kellemetlen, mert ami meg köztudott, néhány migráncsnak két-, három feje is van!), amit a miattuk munkanélkülivé válóknak kell összeadni az álláskeresési járulékokból, mert a munkahelyeket mind elveszik, és nemcsak a lányok szüzességét, az összes, akiket a Soros-sátán hoz a nyakunkra… hát ez kell ide?

Mert, tapasztalatból tudható is, mint a magasságokból kinyilatkoztattatott, hogy az ilyen bevándorlás mivel jár, mint akár Miskolcon, az Avason, ahová befészkeltek fészekrakással, noha azok csak amolyan „hazai migráncsok” voltak. Az ilyenek meg már mégse, maradjanak a gettóban, ahonnan egyesek nagyritkán ki-kijárkálhatnak… mert, azért, egy-kettő kell olyan, amúgy, mutatóba. Hogy legyen mit, jó kis lakodalmast hallgatni, mert egy-egy Kisgrófó, az kell a Nemzet lelkének épülésére, az ám a nemzeti kultúra! De a többit látni sem jó…

Aki meg mindezt így el nem hiszi, az csakis Soros-bérenc brüsszelita migráncs-simogató, kártevő civil, vagy éppen ENSZ-ügynök! Mivel, már az is a Soros zsebében van, miképpen most éppenséggel nemrég kiderült.

…Talán nem ártana előkészíteni a kilépést az ENSZ-ből… sürgősen és idejekorán!

Mert jön a migráncs-áradat. Persze, az ellenég már szervezi, a parlamenti, meg az azon kívüli nemzetellenséges pártok meg főleg a civilek! A kerítés-bontók! Meg, az ENSZ! …És az egész Nemzet úgy járhat, mint Hódmezővásárhelyen… szegény vásárhelyiek, nekik már annyi… már el is indultak oda a migráncsok!

Na! Szóval, el kell menni! A Nemzetért igazán legyalogolható az a pár kilométer… hogy éljen, éljen (jobban) a Nemzet!

Aki meg mégsem megy, az bizonyára éppen olvassa Ira M. Archa legújabb könyvét, mely letölthető borítóstul innen:

Könyv:

https://drive.google.com/open?id=1mOEB-Pev68sWZWAjI9vparqhKnD1Hoqj

Borító:

https://drive.google.com/open?id=1r3tOkRmpPN3gS4cDR11PQvpjRrcH6y3K

KÖZMUNKA, KÖZSZOLGÁLAT

köz-csicskák

A jó múltkor, amikor nem kaptam le időben a hangot az egyik országos szórású ingyen-tévé csatorna önreklámjáról, egy csodálkozó szőkeség szájából elhangzó szövegre figyeltem fel, miszerint; „de, hát azok tulajdonképpen csak szolgák, nem?”

…vagyis szolganépség. Azaz, éppen abban az értelemben, ahogyan ott is értik:

Az ilyenek nem emberek, hanem beszélő szerszámok, kilóra vehető, utasítható és eldobható kellékek. Szolga, szolgálat, munka, meg dolgozás, csupa ilyesmi lealacsonyító, alsórendű dolog, amihez az igazi embereknek semmi köze nem kell, hogy legyen.

Csicskák. Nem is állatok, mert azok legalább cukik!

És akkor ilyenek képesek becsületről beszélni? Meg, „kollektíven” méltóságosakat feljelentgetni?

Hát, hol élünk?

Nagyon helyes, hogy le kell fárasztani mind, hogy ne tudjanak lopni menni… hiszen ismerjük a fajtájukat, ugye?

(Ha most nem akarok olyan alsóbbrendű könyvmolyoknak való érthetetlen kifejezéseket használni, mint „archetípus”, meg „commedia dell’arte”, azért a felsőbbrendűek számára is érthetővé tehető, hogy a Giampano – vagyis Kenyeresjancsi – a régi korok vásári mutatványos-jeleneteiből ismert foltos-ruhájú, lisztes-képű, állandóan kunyeráló, midig éhes kenyér-tolvajló szolga-figurája régi korok óta ismert jellemtelen. Mert, azok mind olyanok! Szolgák: Buta, éhes, korrupt, bárkit eláruló, jellemtelen tolvajnép.)

Van jó pár ilyen szavunk, mint a „szolga”… Ami történetesen a szláv eredetű „szlúg”-ból ered, és rabszolgát jelent. Pont olyan, mint a „robot”, a szó szintén szláv eredetű, magyarul a földbirtokos földjére kirendelt jobbágy, alja-népség térítés-mentes feladata, kötelessége, mely a „robota” szóból ered. Aminek a jelentése „szolgamunka”, de az oroszban minden munka „работа”, ami több szláv nyelvben a „muka”. (Egyébként a „robot” kifejezést gépre, automatára értve először Karel Čapek használta 1921-ben, a R.U.R. című drámájában.) Vagyis, olyanok, akiknek a szolgálat a feladata. Dolgozniuk kell.

Csicskák.

Egyébként a „csicska” mai értelmét és formáját a börtön-szleng alakította ki. Eredetileg a „csicskás” forma a császári-királyi hadsereg tisztiszolgáját, a „putzer”-t jelentette. Azt a köz-katonát, akit a tiszt a saját ellátására rendelhetett maga mellé, és pucoltathatott vele. Nem közvitézt. Aljanépet.

Persze, ebből a szempontból mindegy, hogy az ilyen kit szolgál, szolgálhatja akár a közt is, akkor közszolga az ilyen, közszolgálatra. Szolga, bizony mind, aki a tevés-vevésért a markát tartaná, hogy kunyeráljon, cserébe a kötelessége teljesítéséért! Mint az előbb említett Giampano. Bért, meg fizetést, sőt, fizetés-emelést akarna a nyavalyás pofátlanja. Ahelyett, hogy örülne, nem kilóra mérik ki! Aljanép.

Persze, manapság az ilyeneket a köz tartja. Közszolgálatra. Régebben az ilyenek magánkézben működtek, de ami késik, nem múlik, lesz majd így megint!

Ilyen aljanép a pedagógus is, például, régen a paid-agógosz, a gyermek-kísérő, a másra már használhatatlan herélt vénség, rabszolga, aki a gyerek után vitte az akkori iskolatáskát, vagyis a stílust és az írótáblát. Vagy, például orvos, a kirurgus, azaz sebész, olyan, mint amilyen Galenosz, a görög is volt, aki sebesült és halott gladiátorokon gyakorolt, hogy a római gazdáját megfelelően elláthassa. Meg mindenféle adminisztrátor, vagyis, szolgálattevő, szó szerint, aki az emberek, a gazda birtok-ügyeit intézte. Szolganép… most a köz szolgái. Vagyis, bárki, aki nem szolga, parancsolhat velük, bármire utasíthatja őket. Aljanép.

És, az ilyenek merészelnek hangoskodni, meg megsértődni!

Nahát!

A Fideszt nem választók,

CSAK, HOGY TUDJÁK, HONNAN TUDHATÓ RÓLUK…

El sem tudják egyesek képzelni, hogy milyen könnyen, teljes bizonyossággal kideríthető, biztosan ki az ellensége a Nemzeti Együttműködés Rendszerének, tehát a Fidesznek!

A biztosan Sorosista, Simicskista sompolygó! Meg, lapító komcsi. A liberális Brüsszelita áskálódó bojkottálós. A tutira hazaáruló szenny!

Ugyanis, aki nem megy el, az semmiképpen nem a Fideszre szavaz!

Bár lehet, hogy az ellenségre sem tette, de mivel bizonyítja? Tehát, teljes bizonyossággal megállapítható, hogy az illető csakis a NER ellensége lehet, mi más?

Mivel mindazok, akik majd elmennek szavazni, ez alól az alap-gyanú alól már részben mentesülnek. Függetlenül attól, hogy majd hová ikszelnek, de lelkük rajta, majd számoljanak el vele az Úr előtt.

Ám, aki nem megy el, az semmiképpen nem szavaz a Fideszre, mint ahogyan az elvárható lenne mindazoktól, akik csak hálával és tisztelettel tartoznak a Nemzet felé!

Például, azok a közmunkások, akik a kormány jóindulatú kegyelméből kaptak munkalehetőséget, és a Nemzet kegyéből alamizsnát, vagy segélyt. Vagy minden köz-szolga, állami, vagy önkormányzati munkás, köztisztasági dolgozó, vagy vízügyes, közút-fenntartó, meg hasonló, vagy éppen tisztviselő, irodista, meg persze, a tanárok, óvónők, meg az összes ilyen köz-szolga, alkalmazott, vagy tisztviselő. Meg, nyugdíjas. Akiknek ajánlatos lenne megbecsülni a jó sorsot. És, aki nem megy el, az ne akarjon később munkába se… ha a kenyéradó gazdáját nem becsüli annyira se, hogy alázatosan megtisztelje… és kinyilvánítsa a feltétlen hűségét.

Mivel a választás szent rendje nem zavarható meg a korábbi nyavalyás liberális demokrácia zűrzavaros elvei miatt, a szavazófülkék belseje illiberálisan sajnos így nehezen ellenőrizhető, hogy egyértelműen kiderülhessen, ki hová ikszel, ha van hozzá képe titkosan szemtelenkedni a kormányzaton lévők hatalmával szemben, és bár később sem tudható, ki az olyan galád, de legalább a választói névjegyzék nemcsak hivatalos, de nyilvános is! Az tehát biztos.

Aki tehát nem megy el, és nem írja alá, az biztosan nem a Fideszre szavazott, ugyanis, egyáltalán nem szavazott. Mivel, az a névjegyzék egy teljesen hivatalos, nyilvános lista. Ha valaki nem teljesíti a Nemzet iránti kötelezettségét, mi jogon várja el, hogy a Nemzet a Nemzetes Urak kezei által kegyelmesen segítsen rajta, ha még arra sem méltatja?

Na, értem?

Nem?

Akkor az olyannak úgy is mindegy…

KÖZÉPOSZTÁLY

ami itt nincs

Most már muszáj volna tisztázni, mi az a középosztály.

Már csak azért, mert a különféle médiumokban állandóan arra hivatkoznak, meg azt emlegetik erről-arról, holott, a középosztály errefelé annyira ritka madár, mint a fehér holló…

A baj alapvetően azzal van, hogy az „osztály” mint olyan, az, ha nem logikai, vagy természettudományi (pl. biológiai rendszertani) fogalom (kategória), akkor leginkább valamiféle marxista társadalom-szemléleti dolog, még az osztályharcos felfogású időkből. Márpedig, a társadalom eléggé nehezen osztályozható, azon egyszerű okokból, hogy az egyes (mondjuk, éppen vagyoni szempontból meghatározható) rétegei között éles határ nincsen. Ugyanis egy-egy lineáris skálán a közép, az bizony nem annyira tartomány, hanem jóval inkább pont. És hol van éppen pont olyan, no, meg főképpen, miféle szempontok szerint, miféle skálán próbál keresgélni a vizsgálódó?

Mert, hogy ha közepet keresünk, akkor valamilyen skála mindenképpen kell…

Persze, nem csak a vagyoni, vagy a jövedelmi viszonyok skálája a döntő, hanem például a hatalomból való részesedés, vagy a műveltség… de mindezeket együtt kell figyelni, mert külön-külön hamis kép alakulhat ki.

Csak néhány példa, mondjuk a műveltségi skáláról: függetlenül attól, hogy a műveltséget széltében, avagy mélységében tekintjük, mivel például a leg széleskörűbb ismeretek áttekintése mondjuk, egy könyvtárosé, míg a szak-tudományosan legmélyebb ismerete, mondjuk, egy akadémiai kutatónak van. Ámde, például éppen ezek vagyoni, illetve, jóval inkább jövedelmi helyzete nem is kissé átlag alatti, általában nem éri el az úgynevezett „szakmunkás minimálbért” sem.

A jövedelmi viszonyokat illetően meg, ha az átlag, vagyis a középérték tájékán vizsgálódunk, az ottaniak a hatalmi skála legalján tanyáznak, mivel általában önálló döntésre nem jogosultak, csak másokéit hajtják végre, akár az államapparátus közszolgáiról, vagy a versenyszféra közvetlen munkavezetőiről van szó, lényeges saját döntéseket hozni semmilyen vonatkozásban nem jogosultak. Mások elgondolásait hajtják csak végre, a pozíciójuk is felettébb ingatag, és csak az olyan személy eredményes, aki felfele nyal, lefelé tapos, bár akkor sem biztos a helyzete, mert az is mások koncepciójától, vagy pillanatnyi ötleteitől függ.

A hatalmi skála meg eléggé polarizált dolog… ugyanis, nem igazán tekinthető skalár-fogalomnak, hatalma ugyanis valakinek vagy van, vagy nincsen. Bár…

Talán, éppen itt fogható meg a dolog! Ugyanis, legalább háromféle, egymástól alaposan elkülöníthető állapot lehetséges, a két pólus ugyanis a teljhatalom, meg a teljes kiszolgáltatottság, középtájt meg talán az önrendelkezés potenciálja…

Vagyis, középen az van, aki a fennálló pillanatnyi hatalomtól függetlenül is, legalább, de legfeljebb is, elsősorban önmagával (tudásával, munkaerejével), és vagyonával szabadon rendelkezhet, ily módon tehát független. Ennek persze van műveltségi, hatalmi, meg anyagi feltétele is.

A független önrendelkezés anyagi feltétele az élethosszon át tartó anyagi biztonság, ami meg nem annyira kizárólag jövedelmi, mint jóval inkább tulajdoni háttér. Vagyis, saját vagyonnal, és tulajdonnal rendelkezvén, ha azt megfelelő ismeretek birtokában minden egyéb körülménytől és a környezet pillanatnyi, vagy változó hatalmi helyzetétől függetlenül helyesen, jól, és törvényeknek megfelelően saját tehetségéből működteti, ahhoz éppen elegendő jövedelmet termel, vagy termeltet magának legalább a kezdeti vagyoni szint fenntartásához, amit átörökíthet az utódainak a folytatáshoz.

Ha tehát így tekintjük, meg is van a középosztály meghatározásához szükséges feltételrendszer…

Mivel, csak a meghatározás minden elemét szigorúan figyelembe véve tekinthető ez valóságos önrendelkezésnek. Minden egyéb esetben a helyzetük nem független!

Mert, ők a középosztály.

…No, és hányan vannak, akik mindennek meg is felelnek?

NEMZETBIZTONSÁGI KOCKÁZATOK

Most meg kibújt a szög a zsákból, hogy kik is a nemzetbiztonsági kockázatok! Bizony, sokan vannak! És az ilyenek miatt a tisztességes, világos és értelmes tekintetű nemzeti képviselők kénytelenek bizottsági ülésekről kivonulni, mert beeszi oda a fene a nemzet ellenségeit, a Sorosista mételyt. Nem is érthető, hogy miért eresztenek be oda ellenséges alakokat! Egyáltalán, hogyan kerülhettek be a nemzet házába az olyanok? Mármint, az ellenség. A helyett, hogy nemcsak onnan, hanem az országból is kiebrudalták volna már, esetleg lecsukták volna mindet. Mert kinek a képét is viselik? Hát, a pokolbéli Sorosét!

Az egyszerű nemzeti lelkületű számára immár egyértelmű, hogy nem is sokára mi a teendő… nem gondolkozni kell mindenfélén, hanem el kell menni szavazni, és minden rendben lesz.

És, emiatt nem kétharmad lesz! …Hanem, háromnegyed… esetleg négyötöd. Az a baj, hogy az is csak tört szám, mert egésznek kellene lennie!

Nem is kell ám magyarázat, hiszen minden nemzeti lélek tudja, miről szól mostan minden.

…Hiszen, a parlamenti ellenségek – azok meg szerencsére egymáséi is, az ördög-fiak közt már csak szokásos a verekedés, ahogyan jól látható mostanság is – csak áskálódásiból járatják a pampulájukat, mert az a sok Sorosista, brüsszelita ügynök – persze, főként balról, már ahonnajt mindig is szok – megint rárontott a nemzetre. És az is tuti, hogy a Sorosisták meg a Simicskisták is, valahol titokban már biztosan egymás kénkőszagú mancsait szorongatják a háttérben… csakis azért, hogy pusztuljon a nemzet! Aztat pedig csakis azért, mert; hogy csak! Hiszen a sátáni gonoszságnak nem kell más, még ha nincsen is ebben semmi más érdeke, csak mindössze, hogy legalább a legmélységesebb megelégedésére szolgáljon, ha a magyarok istenének keresztbe tesz. Meg, a nemzetnek…

Na, szóval:

Tudja ám a nemzeti lelkületű, hogy kik azok, akik hűségtelenek a nemzethez. Mert, ami nem hűség, az nem is Fidesz, úgy ám!

Persze, nemcsak az ellenséges pártocskák, vagy a hazaáruló civilek, ha nem is sokan, de még mindig rontják a levegőt, hanem a népség közt is megbújnak ám mindenféle ellenséges rosszakarók.

A leginkább gyanúsak az agyasok! Hiába hívják finomkodóan magukat értelmiséginek. Mert, az agyasok saját főből kukacoskodnak. Akik állandóan az eszüket túráztatják, ahelyett, hogy csak szépen elfogadnák a kormányzati bölcsességet, helyette kombinálnak, hogy így, vagy úgy, vagy sehogyan sem, mert semmi nem jó nekik, ahogyan megmondják nekik is fentről. Még, hogy ők szakértenek… és nem az arra választott bölcs vezetők! Pedig, csakis azok tudnak ám igazán mindent! És nem az okoskodók. Mert, az agyasok saját fővel gondolkodnak. Ahelyett, hogy húznának már elfele, mert itt ilyenek nem kellenek!

No, meg azok a sunyi kisvállalkozósok. Azok, akik nem akarnak rendesen letejelni, sem a nemzetnek, sem a NAV-nak, és azon óbégatnak, hogy annyi a kötelező, hogy vagy muszájból kirugdossák a melóst, vagy feketén fizetik, de úgy sem éri meg… főleg, ha megvan a munka, de elfogy a pénz a nemzet épülésére azoknál, akiknek elébb jár szerződés és jog szerint, és hogy neki meg már nem jut. De, ha az úgy szokás… Hát nem dicsőség nekik a nemzet javára akár ingyér is? Mert nincsen bennük nemzeti öntudat, csak óbégatnak. No, az ilyenek ide nem kellenek!

No, meg a spekulálós deviza-hitelesek! Akiknek akkor az volt az okosság, de ráfaragtak alapost, vagy éppen a magán-nyugdíjasok, akik szintén előre spekuláltak, hogy öngondoskodás van, és csak semmi közös felelősködés… hát persze, hogy, ha adósság volt, meg kötelezettség, mostan meg mind reklamálósak, hogy a nemzet elvette… hát az ilyenek itten nem kellenek!

Vagy a sok lusta paraszt, hogy nem jut neki termőföld, meg a jószágnak legelő, ahelyett, hogy menne szép csendben azoknak az aranykalászosan tanfolyt derekaknak a keze alá, akiknek meg a nemzeti bölcsességből a pályázaton juttatták azt. Hát, menjen a csudába a sok lusta, itten az ilyen nem kell!

Nem is beszélve az olyanokról, akit a fölsőbbek most meg akar tanítani, hogyan köll dolgozni… a sok lusta, vidéki naplopó közmunkást, akik prüszkölnek attól, hogy megtanulják, hogyan néz ki a munka világa, pedig a jó képviselő meg miniszter úr példát mutat nekik a saját birtokán. Ottan aztán ingyér’, tandíjat se fizetve, grátisz megtanulhatják, hogyan kell az ő szőlejét művelni, gyümölcsöt szüretelni, vagy éppen hogyan kell a polgármesternek diót törni, és közben meg éppen amonnan, a nemzet jóvoltából még kis alamizsnát is kapnak!

…Vagy éppenséggel az eddig bárhol fölöslegesen működő városi közfeladatos szolgák, mindenféle munkátlan irodista, hogy miután kipenderültek onnajt, mostan közmunkásként mégis katalogizálhatják a könyvtárat, vagy adminisztrálhatnak ezt-azt, tehetik ugyanott és ugyanazt, mint eddig, és még közmunkabért is kapnak a semmittevésért. No, ha meg nem tetszik, akkor meg, menjenek isten hírével, mert itt ilyenek nem kellenek!

No, meg ottan van az a sok mobilbökdöső huligán kölyök, akik nem átallnak tüntetni, hogy nem tetszik nekik az oskola. Hogy nem úgy, meg nem azt, amit pedig a bölcs felsőbbség kiókumlált, hogy az kell nekik, és azt képzelik, hogy ők jobban tudják! Még, hogy képességek… minek az, ha az idomítás is eredményes! Hogy, nekik nem elég, hogy azt biflázzák, hogyan legyenek hűségesek a nemzethez, oszt passz! Hogy, nekik nem tetszik a nemzeti tanterv. Hát, pedig, az úgy jó, mert itten a nemzetes fölsőbbek jobban tudják, mint holmi idegen Pisa (Különben is, mint a neve is mutatja, az nemcsak híg, hanem büdös-sárga). Amelyiknek meg nem smakkol a magolás, az húzzon innét, jó messzire, mondjuk, Brüsszel felé, vagy azon is túl! Ide ilyen kölykök nem kellenek! Sőt, ide kölykök nem kellenek.

Az ilyenek mind, egytől egyig nemzetbiztonsági kockázat, az ilyen népség! Egyáltalán, a népség. Ezért ezek mind egyáltalán nem kellenek… maradjon csak a Nemzet, tisztán, száz percenttel a parlamentben, persze, az országban, meg hatalomban is dicsőségben. Akkor minden jó lesz!

Na, érthető, nem?

Mellékesen, csak amúgy, szórakozásul egy kis friss, néhány hetes M. Archaság:

könyv:

https://drive.google.com/open?id=1TmF_ZiehYSpnzJrGidgiE3Kt62WFSWR1

borító:

https://drive.google.com/open?id=1yF6dn7oPwPGbo-lkitGdc9pGE8FkVS66

Migránsok: 1300 (versus 1294),

meg a

homonculus simplex dilemmái

…Szóval, már ezernél is többen, de mégiscsak itten vannak! Pedig, mit összetiltakozott az ország ellenük! Kilencven-akárhány százalék kérte ki magának, és mondta meg Brüsszelnek, oszt’ mégis hiába?

Most páran igazán nem értik a dolgot… hogy, mégis, be lettek engedve, és nem is a Brüsszeltől beerőszakoskodva, akiknek ők is jól megmondták… hogy a manóba’ is van ez? Mert, a Tiszteletreméltó Vezető, a Nemzet szentéletű atyja valamit magyaráz ugyan, nem is beszélve az ő újságírókra csütörtökönként bölcsen mosolygó iroda- fővezetőjéről, aki szintén; és azt mondja, hogy aki szépen kopogtat, az bebocsáttatik. Holott, ugyanolyan nyavalyás migráncs, mint akik nem kellenek ide…

Nomármost. Itten több dolog se nem stimmel, semmiképpen nem tiszta. Mert, a magyarázat is bonyolult! Az olyat meg az átlagos nemzeti lelkületű nem igazán érti, és ha ellentmondásosság van az állításban, akkor szegény csak fogja a fejit, mert megerőltető módon kénytelen használnia, vagyis, hiába nem gyakorolta, most muszáj gondolkodnia. Elsőre ugyanis, miképpen mindeddig mindent, elfogadta a Bölcs Vezetés magyarázatát, mert az úgy jó és helyénvaló, minek gondolkodni, hiszen arra van az álladalom vezetősége ottan fönt, az gondolkodik helyette, az úgyis jobban tudja, mi a jó neki… és akkor lehet egyetérteni, noha nem is érti, de hiszi…

Ámde!

Most meg éppen azt nem érti.

…Ilyenkor özvegy Volontér Fidéliuszné, született Ablakoss Muskátli is fenn-fennakad… mármint, az ellentmondásosságon. Mostan akkor hogyan is van? És rágódni kezd önmagán.

Mert, miért is üzent ő Brüsszelnek?

Hát, csak azért, hogy ne jöhessenek ide olyan szörnyetegek, migráncsok, akik nem tartják a magyarok törvényeit, elveszik a magyarok munkáját és főként munkahelyeit, milliókat követelnek, sőt fejenkint akár kilencmillijót is, még tőle is, azt meg ugyan honnajt teremtse elő, amikor egyben annyit soha nem látott! Nem is beszélve arról, hogy jönnek a „Kultúrt” tönkretenni (mintha azt már régen nem privatizálták volna át kocsmává, és akkor méginkább?), megerőszakolni az unokáit, a kicsiket meg felfalni, és a kórságokat terjeszteni, mert a migráncs, az olyan! Hát, egy se jöhessen, még ha a Soros-sátán brüsszelita ördögfiai rája kényszeríteni is akarják. Ezért szépen vissza is küldte a konzultácijós papírokat.

Osztán, mégis hiába? Sőt, még a gonosz Soros brüsszelitái se nem kényszerítették, és mégis beengedtek ilyen sokat?

Önként?

És mostan csak bejöttek, és nem tartják a magyar törvényeket, elveszik a munkahelyeket, tönkreteszik a kultúrát, erőszakoskodnak a nőkkel, és betegségeket terjesztenek. Vagy nem?

Mert, hogy ezek a migráncsok nem olyan migráncsok?

Ha meg nem olyanok, akkor:

1. Tartják a magyar törvényeket, csak vajon, honnan ismerik, ha ő sem igazán,
2. Mivel nem lesz itt munkahelyük, tehát:
3. - Muszáj őket a jónépnek pénzelni, ám de miből,
4. - Nem vírushordozók, sőt sterilek…
5. …Annyira, hogy töketlenek lévén semmi erőszakra nem képesek a nőkkel sem,

…de akkor mi a fenének ide egy rakás élősdi, töketlen naplopó, mintha nem volna itt belőlük éppen elegendő?

Érthetetlen!

De, hát végül is, nem az ő dolga, hogy gondolkodjon, és ha ott fönt úgy látták jónak, akkor biztos igazuk van. Az ő dolga az egyetértés, és a mélységes hit. Csak, akkor meg minek mondták el neki is?

Nem érti.

Aki viszont érti, annak ajánlom a M. Archa legújabb könyv-szerű irományát, letölthető innen, borítóstul:

könyv:

https://drive.google.com/open?id=1TmF_ZiehYSpnzJrGidgiE3Kt62WFSWR1

borító:

https://drive.google.com/open?id=1yF6dn7oPwPGbo-lkitGdc9pGE8FkVS66