VÁLASZTÁS 2018. ÁPRILIS

KELL EZ NEKÜNK?

A csudába is! Megint kampányidőszak van… és ezzel zrikálják a közt! Hónapokig. Szórakoztatás helyett…

Persze, ez folyamatos, immár évek óta ez megy. Hogy egyesek a hatalomba juthassanak, vagy éppen ott maradjanak, mert a hatalom, az pénz, vagyon, jólét… már, akik benne vannak, azoknak jut csak igazán bőséggel belőle. Hiszen, a nép fizeti! Mivel a képviselők viselik a népakarat képét… vagyis, azt rendelik el, amire a többség megbízást adott, a miniszterelnök, meg a miniszterek meg végrehajtják, ugye? Hát, elvben… mivel az, hogy miniszter, szolgálattevőt, szolgát jelent az elfeledett latin nyelvben, tehát a miniszterelnök az első szolga, aki a többi dolgaiért is felelősségre vonható! Elvben… holott…

Az a baj, kéremszépen, hogy az eredeti jelentés nem a valóságot fedi. Miért nem úgy hívjuk őket, ahogyan a valós pozíciójukat kellene?

…Vagyis, lehetne, mondjuk fejedelem, esetleg király (bár manapság a királyok hatalma ugyebár…), de kormányzó, vagy vezető (esetleg szeretett vezető), az mindenképpen! És a körülöttük lévők, akiket a nép név szerint is képes megjegyezni, vagyis notabilitás, esetleg nobilitás… ami magyarán nemességet jelent, ugyebár. Az urakat.

Csakhogy, van valamiféle enyhe ellentmondás, mivel az államforma – elvben – köztársaság. Ám a gyakorlat felülírja az elveket, legalább is az ilyen elvek általában mindössze csak írott malaszt maradnak. Ami – ugyebár – teljességgel felesleges, liberális formaság, és alapvetően álságos! Mint a népfelség!

Mert, vagy nép – plebsz, pórnép: populus – vagy, felség!

…Ami, ugyebár, csakis egy személy lehet, aki nem holmi primus inter pares, hanem a sors, vagy isten kegyelméből úr a nemzet, és így a nép felett! Ha már a fülkék dicsőséges forradalma így akarta!

Minek állandóan, négyévenként megerősíteni azt, ami már kialakult, megszokott, és bevált? Amiről már mindenki tudhatja, hogy ki, mi, merre? Amihez végre végleg igazodni lehet, ahogyan azt a népség már megszokta bő évezredek alatt?

Ez az egész herce-hurca az illiberális demokrácia megcsúfolása!

Teljességgel fölösleges ez a liberális, ál-demokratikus szavazósdi (A minap a kétfarkúak főokosa is megmondta, hogy teljesen fölösleges pénzkidobás, hiszen a Nemzet már választott a jó múltkor. Most meg minek ez megint, holmi megújított hűség-nyilatkozatokra? Ha valakit hűtlenségen kapnak, vagy netán csak a gyanúja szele is éri, akkor annak azonnal annyi egyébként is. Mert, az kiderül ám!)!

Mert végre – végleg – itt a NER, a Nemzetes Urak együttműködnek, és csak kevés Simicska, vagy más oligarcha hagyja ott sértődötten a hűbérurát. Már mindenki szépen besorolt a helyére, és tudja, hová kell gazsulálni (vagy akár nyalni, de ez így kissé durva), és hová taposni. Vagy, végleg eltaposni. Mert van a Nemzet, meg vannak, akik a nemzetet kell, hogy szolgálják, a szolgák, csicskák, de azok amúgy is mind csak csereszabatos fogyóeszköz, holmi emberi erőforrás, akiket az erre hivatott urak tartanak nyilván, no, meg, ezeken túl ott van az ellenség! …Majdani jobb körülmények esetén törvény se kell nemsokára, hogy a Nemzetesek az ellenségeiket minden jogi vacakolás nélkül a társadalomból kizárhassák, vagy inkább bezárhassák a Nemzet nevében! És akkor nem kell egymás után többször is letartóztatni, kiengedni, meg megint elvinni vezetőszáron, hanem egyszerű rendelettel rá kell csukni a rácsot, és ott hagyni örökre (…mert felkötni már mégsem illik – egyelőre, amíg ez még Európa – habár, talán, isten adja, nem sokáig!). Bárkit, aki nem áll be a Nemzet által neki kiosztott helyére, a sorba!

Persze, van még helyezkedés. Mert néhány szolgára néha rájön az úrhatnámság, és akkor megfegyelmezésre lehet szükség. Sajnos, manapság ez nem oldható meg deresre-húzással, pedig az mennyivel egyszerűbb, mint rácsok mögé dugva pihentetni a megtévedettet, ahelyett, hogy néhány tucat pálcaütést követően a helyére zökkentett gondolataival visszatérve a helyére tovább robotolna, az mennyivel kézenfekvőbb, és olcsóbb, gazdaságosabb megoldás volna pedig.

Bár sajnálatos tény, hogy az aljanép agyát alaposan megzavarta az immár történelmi múltban az, az átkozott liberalizmus, hogy szabadság, meg egyenlőség! Persze, a testvériség, az van, de csak az arra érdemesek, méltó méltóságok közt, és nem a pórnépnek. Amihez másoknak semmi köze! Az a Nemzet belügye. Na, ugye?

Mert vannak vezérek, meg vezetettek, urak és szolgák, miképpen volt, van és lesz, amiképpen ez már bevésődött alaposan, etológiailag is minden földi társas létforma viselkedés-kultúrájába. Van a domináns egyed, a vezér… meg a többi.

Mert van, akinek az óhaja is törvény, melyet lesni is fölösleges, eleve úgy kell a dolgokat intézni, hogy azt előre ki kell találni, és akkor minden a rendjén, szépen simán megy!

Még, hogy választani…

Ugyanolyan M. Archaság, mint a legújabb könyve, borítóstul:

Könyv:

https://drive.google.com/open?id=1mOEB-Pev68sWZWAjI9vparqhKnD1Hoqj

Borító:

https://drive.google.com/open?id=1r3tOkRmpPN3gS4cDR11PQvpjRrcH6y3K