SEMMIK VAGYUNK, HEJ, HEJ…

Mondjuk, ezt eddig is tudtuk.

Most viszont teljes joggal vágják Vácról a képünkbe!

Persze, ez nemcsak azokra vonatkozik, akik nem a Fideszre szavaztak, mert vannak bőven senkik, akik engedelmesen beikszeltek, ki pénzért, ki munkalehetőségért, ki meg alamizsnáért, sőt, a mumustól való félelem miatt még többen is, oszt’ mégis senkik.

Márpedig, a valakik most már kétharmadnál is többel a hónuk alatt minek is törődnének a senkikkel? Vagyis, velünk? A senkikkel, meg a semmikkel? Akik – tulajdonképpen – nincsenek is? Eddig se kellett nekik.

Persze, voltak hasonlóak egykor, akik a senkikkel éppen ezt énekeltették, hogyaszondja: „semmik vagyunk, minden leszünk”, aztán meg mégse’ úgy lett (hál’istennek). Maradtunk semmik.

A semmivel és senkivel nem törődők meg jól teszik! Mert megérdemeltük!

A senkik és semmik meg jól teszik, ha igen tempósan eltűnnek innét! Ugyanis, már cirka félmillióan a hasonló senkik megtették már, hátha másutt valaki-számba veszik őket, ha amott ugyan amolyan másodrendű lénynek tekintve is, de legalább valaminek!

Az már tuti, hogy nem leszünk bevándorló-ország, és – jó magyar szokás szerint – inkább esünk a ló túlsó oldalára…

Tutira úgy jó, ha igen tempósan kivándorló-ország leszünk!

Akinek csöpp esze volt, már meg is tette! Mert, ez az ország nem lehet holmi senkiké! És az ifjaknak és zsengéknek ezennel - miként Vácról közölték velük is - teljességgel fölöslegessé vált azon óhaja, hogy ebben az országban nekik akár otthonuk, akár hazájuk lehet!  Persze, azért nekik még talán lehet… ha senkik és semmik lesznek ők is.