Holnapután ügynökség

Holnapután ügynökség

Karácsony Gergely (Kari-geri) alkalmatlan!

2019. szeptember 25. - Ira M. Archa

Karácsony Gergely (Kari-geri) alkalmatlan!

Miért?

Mert egy puhapucás alak!

Az utcával nem mer vitatkozni, csak amolyan entellektüel módra, moderáltan akar csak a Tarlóssal. Betojik, ha zenélnek neki. Még némi kakitól is sajátot produkál… Röhejes! Mert be van rezelve a zuglói bohóc, parkolási fő-maffiózó, és alulképzett kis p..s! Bezzeg, a zuglói, meg a többi adófizető pénzét saját zsebre vágva csődbe vitte ez a maffiafőnök a kerületét, és most minden budapesti pénzét akarja lenyúlni, már ahogyan az ilyenek szokták. Vagy nem?

Tudja a fene…

…Bohócokat ugyanis az artistaképzőben képeznek, és eléggé macerás az olyasmi, hogy művtöri, meg kommedia dell’ arte, helyzetgyakorlatok, akrobatika, zsonglőrködés, meg hangszeres zene, és gyötrik is őket vagy hat-nyolc évig alaposan, mire hivatásos cirkuszművészek lehetnek… de hát, ebben tutira alulképzett, mert állítólag nem azt végezte el.

Tényleg, van diplomája is?

…Na, ugye, hogy nem egy tökös csávó, csak amolyan csipkéslelkű értelmiségi, aki nem tud odacsapni sehova. A városvezetéshez nem értelem kell, hanem muszkli, hogy ki lehessen verni azokat, akik ellenkeznek a vezetéssel! Na, meg, ő is ellenkezik…

No, meg a parkolási maffia… vagyis, a parkolási üzlet, ami egyes híresztelések szerint egyáltalán nem az ő tulajdona, percentet sem kap onnan, és a szerződést meg sem szavazta, hanem tartózkodott…

…Mindegy, akkor is! Ugye?

RENDSZERVÁLTÁS NEM VOLT

RENDSZERVÁLTÁS NEM VOLT

…pedig, akkor hűha, de örültünk neki sokan…

Csakhogy, hiába hittünk, meg reménykedtünk, most pont ugyanott vagyunk, ugyanabban a gödörben. Ami a legkevésbé jó illatú!

Akkor a hatalmat egyetlen párt központosította, és amit ők mondtak, az volt úgy, bár ahogyan nem volt ugyan igaz, de azt kellett – akár szívre tett kézzel – vallani, sőt, vizsgázni belőle, ha nem akarta az ember minimum a bokáját megütni… de, ha legalább értettek volna ahhoz, amiről kötelező véleményeket és állításokat kényszerítettek!

Most meg, állítólag nem úgy van… noha, mintha mégis! Egyre inkább. Mert, ha valaki nem az alig frissebb, de legalább annyira primitív nótájukat fújja, jobb, ha nem bízik abban, hogy a munkahelyén az állása biztos, meg amúgy, egyáltalán. De, ami az egykori nómenklatúrának járt, most éppen úgy jár nyuszi barátainak, rokonainak és üzletfeleinek… a „nemzetnek”.

Persze, ott egye a fene, ha a főokosságúak valóban értenének is bármihez, csakhogy nagyon nem!

…Próbálok lecsillapodni, de nagyon nem megy! Mert, láthatóan a tömény idiotizmus válik kötelezővé mindenütt. Mert van egy párt – ami ugyan kettő – de legalább olyan primitív, mint azok voltak anno. Ha nem rosszabb! Mert attól, hogy valaki „alulról jött” – ami akkor sem volt, azaz, ma sem lenne baj – még nem a bölcsek kövének birtokosa! És mivel nem szereti a kapálást (tán, mert lusta hozzá?), inkább mindent letérkövez, akkor nem lesz sáros a gumicsizmája… mert, csak olyan.

Ugyanolyanok csinálják ugyanazt, ha személyükben mások is, de nem másmilyenek…

…Csak anyám sztorija jut eszembe, aki – ha történeteket mesélt, onnan mindig vidámat – négy évet töltött a kistarcsai internáló-táborban (’49-’53), és aki tudja, mi volt az, sejtheti… nos, ő mesélte:

…Hogy létszámellenőrzéskor névsorolvasás volt, és az egyik rabtársukat történetesen Tosca Lavrovának hívták, ám ez annyira bonyolult volt a megbízható és párttag államvédelmis őrparancsnoknak, hogy egyszerűsítette „Tócsa Lavór”-ra (tán, hogy ő is értse) minek következtében még ott, abban a táborban is, több rab is összepisilte magát a röhögéstől…

De, teljességgel mindegy, hogy mennyire műveletlen vagy buta bárki, vagy netán szellemileg eleve korlátozott is, ha „megbízható elvtárs”, ugyebár… pont, mint ma is! Ha meg nem minősül megbízhatónak – és a Kubatov-listán nyilvántartott „jók” meg „rosszak” az iskolában a hetes által a táblára krétált nem megfelelő oszlopba kerül – akkor annak semmiképpen nem lehet sem igaza, sem nyilvános véleménye.

Na, én meg – vén hülye – itt idegesítem magam, amikor a Discovery Channel egyik – általam egyébként jobb híján kedvelt – sorozatában a ferdítő jóvoltából valakik éppen „Kolony”-ban keresnek lakást…

Kolonyban!

Cologne ugyanis a francia neve – amit az angolok is átvettek ebben a formában – Köln városának.

Persze, azt az ilyenek, akik ugyan valamelyest megtanultak angolul, ám semmi máshoz nem értenek, holmi földrajzhoz, noch da zu történelemhez, honnan is tudnának magasan képzett nyelvi műveltségükben, mondjuk, esetleg magyarul is! Hogy a némely valódi irodalmárunk által is ebben a formában leírt „otkolony” nem más, mint a kölnivíz, amit ha külön írtam volna, talán értené is. …No, de hát, ez manapság az elvárás! Angolul még csak úgy-ahogy, de magyarul meg már ugyan, minek? Egy virtigli nemzetinek?

Mert nem mindenki számára mindegy, hogy akár a műgyanta, vagy a beton megköt, vagy megszárad… mert az angol mindkét folyamatra a „dry” szót kénytelen egyéb híján használni, vagy az afrikai kafferbivalyból amerikai bölényt csinál a szpíker (vagy a ferdítő), ha nem éppen bikát, noha az éppen tehén (Bár, lehet, hogy a fordító is!).

És az alma nem piros, hanem „piros színnel rendelkezik”, sőt, ezen mód tehát, mint jogképes személy, örökhagyóként a színét közjegyző előtt is hagyományozhatja bárkire, ugyebár… és van még éppen elég!

Manapság amúgy sem számít, hogy ki mihez ért (valójában), vagy miben tehetséges, csakis az, hogy eléggé eredményesen festette magát narancssárgára, és miféle személyi kapcsolat-hálóval „rendelkezik”, ugyebár. Akkor lehet nyelvtudor, művész, vagy akár atomtudós, hiszen ha kinevezik, akkor, egyértelmű… hiszen, akinek a hatalom hivatalt adott, a tudás is hozzá jár, nemde?

Hál’isten, nyugger vagyok, tehát nincsen sok hátra… mert még megérném azt is, hogy… de, azt inkább nem!

 

 

CIRKUSZI BOHÓCOK?

CIRKUSZI BOHÓCOK?

Végül is, kik azok?

No, meg egy kalap alá venni mindenkit, nem csak a kiplakatírozott hármat, legalább annyira értelmes cselekedet, mint mindenkire vonatkoztatni az elhíresült patkányozást. Mert ilyesmire bőséggel ad alapot a kormánypárti kommunikáció is mostanság megnyilatkozva.

Hogy nem megvitatni bármit a lakosság érdekében cselekedni szándékozók közt, hanem lebunkózni mindenkit, aki a nem a kormányzati, hivatalos párt-irányvonalat képviselve eltérően vélekedik erről-arról, az legkevésbé a hatalomban lévők eleganciájáról tanúskodik.

Vajon ahol esetleg nem a kormánypártok jelöltje, vagy támogatottja „jön be” nemsokára, egyben azt is jelenti majd, hogy az új községvezetés telerámolja a települést ebolás, AIDS-es, nőket erőszakolós fekete, iszlamista terroristákkal? És ezt komolyan állítani, az egyébként sincs párhuzamban a cirkuszművészekre jellemző nevettetési, meg szórakoztatási szándékokkal, de végül is, mindegy…

Hogy a kampányban megengedhető bármi erőszak, az utcán leüvölteni bárkit, akinek a fizimiskája vélhetően nem kormánypárti, harsogó zenével zaklatni a környezetet, fekáliával kenegetni mások tulajdonát, és mindezt hatalmi erőből és erőszakosan, az nem éppen fiatalos, hanem gusztustalan!

…No, nem mintha a „másik oldal” – apropó, melyik másik – éppenséggel nem a hatalomra kívánna törni… és ez a mai világban nálunk nem jelent mást, minthogy majd szándékuk szerint élni, sőt, visszaélni kívánnak a hatalomból fakadó anyagi lehetőségekkel, és zsebeket tömni. De onnan legalább szóban itt-ott elhangzanak épeszű, és a lakosságot meggyőzni kívánó – egyébként szintén demagóg – ígéretek, csak legalább senkit nem kennek be – szó szerint – fécesszel…

Mi több, a hatalommal a hát mögött! Hatalmi arrogancia… Lázadó? Mi ellen? Fiatalos? Ez?

Bizony, épp annyira, mint az iskolatárs megalázásának és felpofozásának kiposztolása a netre, vagy a hajléktalan-agyonverés szórakozásból, szellemi fogyatékosnak kisiskolás korú általi megbicskázása, mert most ez a menő, és több más, hasonló, fiatalos csínytevések. Melyeknek úgy sem lesz holmi dádá a következménye, mert hatalomból bármi megtehető, hisz’ onnan védelmet kap bármelyik kebelbéli, cirkusz-indulót bömböltető kis huncut lurkó… Hiszen, hasonló attitűdből kifolyólag az állítólagosan felnőtt kormánypártiak is ezt teszik… hatalomból!

Már talán említettem, hogy ezek után semmi kedvem vagy a zsiványt, vagy a rablót megválasztani elmenni, de meggondoltam magam. Tudom, hogy – elvben, a lakosság számára – egyik kutya, másik eb, de legalább, az egyik a sz..t nem keni szét… Majdnem azt írtam, hogy „no mindegy”… mert nem az. Megyek ikszelni akár a patás ördögre is, ha nem ezek azok!

Továbbá, mellékesen megsúghatom, hogy a M. Archa megint összekapart a páros ujjú patáival némi kellemesen malac, ámde némelyest erről szóló szösszenetet némileg több mint félszáz oldalon, mely szokás szerint ingyen tölthető le innen:

https://drive.google.com/open?id=1Rpgsyip5xOkSP7ZgbOdGWkO_hsCxN9GT

Sőt, borító is van hozzá, itt:

https://drive.google.com/open?id=1SWTu6iY0GNOjgjPewZ7Mwjoz49bdw1e-

ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁS 2019

ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁS 2019

Eredetileg el sem akartam menni választani.

De, ami sok, az sok!

…Tarlóssal tulajdonképpen nincsen komoly bajom, csak ahogyan nekik gazsulál… mindegy. De, ahogyan ezek hatalomból nyomulnak, fenyegetnek, hogyha nem, akkor ez sem lesz, meg az sem, mert a kormány ígérete is személyhez kötött, meg ez a kampánynak nevezett mocskolódás, ez az, amit már mégsem!

Ha a patás ördögre lehet csak, akkor arra, csak az ilyen duplán is ifjakra, na, ezekre semmiképpen. Nem akartam szavazni menni… mert úgyis megfirkálják, akármi is az eredmény, és ha sehogy sem megy másképpen, legfeljebb nem fő, vagy egyéb polgármester lesz, hanem helyi kormánymegbízott, de most már csak azért is, elmegyek, akárki is az ellenjelölt, és beikszelem!

Mert nagyon elegem lett belőlük, csakis azért…

PÁR SZÓ A DIKTATÚRÁRÓL

PÁR SZÓ A DIKTATÚRÁRÓL

Bár diktatúrát az ókori Rómában találták ki, eredetileg egyáltalán nem holmi öncélra, hanem csakis szükséghelyzetre. De, nem így működik, már akkor sem így működött!

A diktatúra ugyanis diktál.

Mindenütt azt teszi, tegye akár a szovjetből orosz nemzetivé átvedlett egykori KGB tiszttel az élén, vagy egykor egy nemzet és annak tisztasága, meg élettere nevében, vagy kommunistaként és felszabadítóként indult, de már háromnemzedéknyi vezetővel távol-keleten, vagy vallási szélsőségesek hátán lovagolva a hatalomba közelebb, mindegy. Diktál.

Mindent!

Mindenkinek. Hogy ki a jó, és ki a rossz, hogy mit kell és mit szabad gondolni, hogy melyik tudomány hasznos, és melyik a felesleges, mit szabad tudni és mit nem, hogy melyik sportág „a” sport, hogy mi a kultúra és mi nem az. Hogy bármely vallás hittételeiből mi vonatkozik, mi nem, és mely erkölcsi szabályok igaziak, és melyek nem, hogy a család, az hány gyermeket jelent! Hogy egy nő meddig gondozza és gondozhatja saját maga a gyermekét, abból minimum hányat szüljön, hogy dolgozhat-e vagy sem, meg hogy kicsoda kit szerethet, lakhat, vagy nem méltó rá, és ki érdemes az életre, és ki semmiképpen…

A diktatúrával nem az a baj, hogy mit diktál, tudományos szocializmust és prolet-kultot, vagy nemzeti kultúrát, tisztaságot és felsőbbséget, sőt!

Az sem a baj vele, hogy ki az, aki így, vagy úgy diktál! Jöhet akárhonnan, lentről, fentről, jobbról, balról, teljesen mindegy! Mindegy, hogy melyik típusú médiumból ömlik rád, amit diktál!

A diktatúrával az a baj (és nem bajom, vagy bajunk, hanem mindenki baja), hogy diktál!

Hogy eszedbe se’ jusson más… csak pont úgy és pont az, amit diktál.

A KERESZTÉNY SZABADSÁG KAPCSÁN – PÁR GONDOLAT

A KERESZTÉNY SZABADSÁG KAPCSÁN – PÁR GONDOLAT

Vagyis, hogy mi is az? Megértettem.

Nem volt igazán egyszerű. Mármint, hogy miről szólt a miniszterelnök.

…Akkor esett le a tantusz, amikor egy egyértelműen láthatóan afroamerikai turista viselkedését szemlélhettem. És itt nem az afro, hanem az amerikai a tipikus! Azok ugyanis, arrafelé keresztények.

A tekintélyes szélességű hölgy a pénztárt elhagyva ugyanis nyugalmas alapossággal pakolászott a táskájába, miközben a gurulós bőröndjére támasztotta azt, ami teljességgel érthető, ha így kényelmes és alkalmas neki. Csak mindezt a bolt ajtajában tette… és mivel kikerülni semmiképpen, átugorni meg még kevésbé, a boltból, vagy a boltba más se ki, se be…

Nem akart ő rosszat. Csak éppen eszébe se’ jutott, hogy rajta kívül is vannak még a világon. Mert, neki akkor pont úgy volt kényelmes és egyszerű. Ugyanis, a számára világban ő a leglényegesebb. Mondjuk, ezt az attitűdöt árasztja a média is. Persze, azok nemcsak az amerikai feketéket szerepeltetve szuggerálják az ilyesmi magától értetődőségét, hanem a kereskedelmi hasonlók immár hazánkban is ugyanezt közvetítik.

Ezt aztán szívesen majmolják nálunk is azok a közelmúltban felpiszkált nemzetiségi öntudatú „hátrányos helyzetűek”, akik belátó-képessége szintén kizárólag önmagukra, a pillanatnyi igényeikre és hangulataikra koncentrál, és a hozzájuk csak kívülről hasonlókra is ennek anticipálását vonja, táptalajt adva sokak indokolatlan előítéletének is. Pedig, ők is keresztények, nagyon is azok! De nem is az ilyenektől tarkállik minden búcsújáróhely…

Ám, mielőtt a különféle rasszisták egyetértenének mindezzel, van szerencsém a figyelmet felhívni arra, hogy Trump igencsak fehér ember, meg még keresztény is, de közismert a társadalom-felfogása.

Mindezzel csak az a bajom, hogy ez az attitűd szinte fertőző!

Vagyis, ami az egyén egójának, érdekeinek és hangulatának épp megfelel, (csak ál-naivan hiszi azt, hogy) mindenféle rosszindulat nélkül, függetlenül a természeti és társadalmi környezetétől, az a helyes. Mindenesetre, bizonyos körökre most ez a jellemző. A megállóban a villamos ajtajában ácsorgó mobilozóra éppen úgy, mint a jó üzlet reményében szennyvíziszapot importálókra, vagy a pályázati pénzekért pályázatot összehazudó mutyistákra, abból mindent zsebre vágó, és abból a tényleges munkát végző melósnak nem juttató fővállalkozókra, és sorolhatnám.

Vagyis a keresztény szabadság lényege, hogy akit keresztényként fogad el a többi hasonszőrű, annak – bármit – szabad, másoknak meg coki! Vagyis, a vallásától, és viselkedésétől függetlenül itt az a keresztény, aki benne van a pikszisben. A többi meg vagy szoc-lib ellenség, vagy nem számít. Jogfosztott.

Valami ilyesmi a „keresztény szabadság”…

Mint a jelzővel ellátott egyéb, hasonló kategóriáknak, ennek is ellentétessé válik a jelentése. Pont, mint a „szocialista nép demokrácia”, vagy az „illiberális demokrácia” esetében, vagyis, hogy demokráciáról szó sincs, mert vagy csak autoriter, vagy diktatórikus állam-berendezkedés mind, éppen úgy a „keresztény szabadság” esetében is, a jelző a jelzettet az ellentétébe fordítja…

Vadai Ágnes Képviselő Asszonynak

Vadai Ágnes Képviselő Asszonynak

Tisztelt Képviselőnő,

- ön téved!

A nemrég, az ATV-ben elhangzott riportja zárómondatában feltétlenül. Mert lehet ugyan, hogy a magyarok a kibertérben igencsak naivan viselkednek még, ámde jobb lesz, ha mindenki vigyáz magára. Azt ugyanis elvárni ettől az államtól, hogy védje a polgárait, teljes naivitásra utal!

Az államnak nem az a dolga ugyanis, hogy védje a polgárait, hanem, hogy felügyelje, ellenőrizze és kordában tartsa a tulajdonában lévő rabszolgákat.

 Mert, ez a valóság, ha valaki nem tudná. Teljes tisztelettel, és üdvözlettel:

Ira M. Archa

Swiftkey

Swiftkey

Kaptam egy új okostelefont. Okos? Szerintem inkább okoskodó…

Barátkozunk. Bár, nem kicsit erőszakos a lelkem. Mindent jobban akar tudni. Leginkább olyasmit, amit – talán – én tudok jobban. Tulajdonképpen mindegy is lenne… ámde, néha esetleg mégsem.

Ami leginkább kiborít, hogy cenzúráz, különösen, ha sms-t írnék…

Mert van benne egy kikapcsolhatatlan, úgynevezett swiftkey… amit sehogyan sem lehet lerázni, úgy tervezték az egészet, mi több, még a neten is magyarázzák, hogy milyen nagyszerű. Éppen ezért kikapcsolhatatlan.

Hát, nem nagyszerű!

Mert, állandóan felülbírál! Hogy ő jobban tudja, mit akarok írni, pedig, egyáltalán nem azt! A swiftkey ugyanis kijavít, és ha azt akarom közölni pl. a leszármazottammal (aki megpróbálta kikapcsolni ugyan, de neki sem ment, sőt, a neten talált is leírást arról, hogy miért nem) hogy „ne hányd szanaszét a holmid” (tekintve, hogy megint nálam felejtett ezt-azt), azt írja, hogy „nekem ne három szánalmas apa holmes”, ami nem kissé érthetetlen üzenet.

És akkor mi lenne, ha a színpadon ez által eképpen mondatná azt, hogy: „Sokat fontosabb mérési kiforratlan meri, szia elvileg apa tegnap név”?

…Pedig a neves szerző, és a múlhatatlan nyelvérzékű költő-műfordítója a „sok fontos merény kifordul medribűl, s elveszíti a tett nevet” szöveget mondatná inkább a dán királyfival a nagy- monológban…

Na, szóval szoftver- fejlesztőkéim, ez szuper! Használhatatlanságból biztosan.

Tulajdonképpen, bár tudom, hogy a csetelés a tiniknek a fontos leginkább, azért néha mások is használnák az sms-t, nemcsak a nemzeti alaptantervvel képzett, százötvenes szókinccsel bíró tizenévesek, hanem esetleg – talán – Arany János szókészletét ismerő (és használó) idősebb, mondjuk, hatvanas korosztály.

De, sebaj! Nemsokára úgyis kihal az egész!

Akkor jön el a jó kis swiftkey-világ…

 

Magyar = Nemzet = Fidesz, hogy mindenki értse!

Magyar = Nemzet = Fidesz, hogy mindenki értse!

Önkormányzati, európai, vagy országgyűlési, ha választás, mindegy! Most is kell az összetartás, különben jönnek a migráncsok, hozza millió szám a Soros pénze, meg az ellenséges pártok, a sok kerítésbontó Gyurcsányista (hiába tagadják, tudnivaló, hogy hazudnak), tehát csak fegyelmezetten!

Micsoda idiotizmus az, hogy az önkormányzás, az helyi, ahol mindenféle csip-csup ügyek mentén helyben, a helyi körülmények ismeretében kell megtanácskozni mindent, meg dönteni, amikor a Viktorunk (áldott legyen az ő neve) mindenről mindent sokkal jobban tud! Központilag. Vagy nem Ő (áldott legyen az ő neve) az, aki minden főteret csodásan le- térköveztetett, az utolsó kis faluban is? Mert, Ő (áldott legyen az ő neve) tudja, mi kell a Nemzetnek!

…Tulajdonképpen már eleve, az önkormányzás úgy hülyeség, ahogyan van! Még, hogy önkormányzás! Mintha helyben bárki jobban ismerné a koszos plebsz igényeit és gondjait, vagy képes lehetne megoldani bármilyen problémát! Fityiszt.

Az önkormányzatoknak különben sincsen a helyi ügyekre egy huncut petákja sem, csak adóssága. Ami pénzt oda költségvetni kell, azt majd intézi a kormány! Ha jut rá… mert az másra kell! Térkövekre, meg az egyetlen sportos sportra, amihez meg stadionok kellenek. Kormányozni a kormány, meg a feje, a Legfőbb Fő (áldott legyen az ő neve) dolga, hogy megmentse a saját, tulajdon nemzetét a munkahely-lopó, kulturálatlan, betegség-terjesztő, sötét és erőszakolós, terrorista muzulmániákusoktól! Meg a liberálisoktól, mindenféle kommunistáktól, zöld-fantasztáktól és egyéb demokreténektől. Nahát!

Ez a lényeg.

Persze, akár így, akár úgy lesz, a dolgokat rendbe rakja majd a Nemzet, amelyik – ugyebár – maga a Fidesz, és nem fogja hagyni, hogy a hazaáruló ellenséges pártok szóhoz juthassanak… ha másképpen nem, akkor nem játszadozunk majd holmi önkormányzással, egyszerűbb lesz helytartót, ispánt kinevezni, fővárosi, megyei és egyéb kormánybiztosokat. Szóval, a probléma mindenképp meg lesz oldva!

Nem is azért kell elmenni, szavazni! Azt minden nemzetinek tudnia kell, hogy az nem más, mint hűség-nyilatkozat (Fidesz az latinul a hűség ám!) a feljebbvaló uraik felé, és aki meg nem, annak annyi!

Na, hát csak azért!

Ha meg valaki mer mégis saját fejjel gondolkodni, az kikapcsolódhat a legújabb M. Archaságon:

https://drive.google.com/open?id=1-CZPqmENd7QRT70VeQIUfszAvjUYCzZ5

Borítója is van ám! Innen letölthető az is:

https://drive.google.com/open?id=1ebhTjOePRz4TTQP_kvnAx_Rpf3R9kHWa

 

FOGFEHÉRÍTÉS

FOGFEHÉRÍTÉS

Szinte világít! Vakító mosolyok. A fehér nemcsak divat mostanság, hanem alapkövetelmény.

No, igen, számomra nem kicsit rémítő, ahogy a reklámban úgy villognak, mint amikor hirtelen kinyitják a zongora klaviatúrája fedelét… vagy mint egy „B”- kategóriás vámpírfilmben. Attól a reklámtól a kisgyerekekre is a frász jön. Sok lengyel – vagy tán német – nő, férfi, totál aszinkron villogtatja, és egymástól veszik át a szót.

A fehérítés meg, úgy általában, amúgy is divat. Nemcsak a gazdaságban, ahol nagyon is helyes volna, hanem a munkaerő-piacon is, ha fehér, jobbak az esélyei, mintha bármilyen és bárhonnét szalajtott színes… a barna például egyes régiókban szinte teljesen esélytelen, sőt! A kormány-politika sem győzi a törvény-alkotással a demográfiai helyzet szándéka szerinti manipulálását, mert (tetszik, vagy sem) törvényileg ugyanazok a – család – támogatások vonatkoznak a színesre, mint a fehérre, de amit törvénnyel nem lehet, majd elintézi a társadalmi gyakorlat, meg az előítéletek… na, ugye.

De, miért is jobb a fehér?

A csuda tudja. A fogaknál a fehér – noha elvárás manapság – nem éppen természetes. Ugyanis, a vakító fehér fog, az halott! …Persze, hogy a fogorvos is megdicséri, mert ő csinálta! Akrilból (ma az a menő, a porcelán már rég nem megy)…

Ha meg még saját növesztés, majd a fehérítés elintézi! Az élő fog ugyanis sárga. Nem a lepedéktől persze, és nem úgy sárga, hanem amolyan csont-színű, mivel az élő anyag – bár fehérjének hívják – soha nem fehér, hanem, minél élőbb és egészségesebb, annál sötétebb, ezt még Szentgyörgyi Albert magyarázta el egy sok-sok évtizedes, fekete-fehér tévé-interjúban (mondjuk, nem a fogakról beszélt). A legélesebb fogú emlősnek, a hódnak egyenest vörhenyes narancsszín fogai vannak! A csont csak akkor fehér, ha alaposan kifőzik, peroxiddal kezelik, és akkor szépen kirakható a falra, általában pajzs- alakú, sötétre pácolt, faragott, és tölgyfa-levelekkel ékített táblára, jobb helyeken az elejtés helyszínét és időpontját is megjelölő, gravírozott réztáblácska- felirattal. Ugyan eléggé macerás (szó szerint tessék érteni a hús lemacerálását) feladat a koponya megtisztítása és fehérítése, de megéri!

Persze, a fogak fehérítése sem olcsó mulatság, tudja az, aki átesett az ilyesmin. Ha a természetes fog meg már olyan vakító, akkor meg előbb-utóbb kiesik. Vagy, ki kell húzni. Akkor boldog igazán a fogász, mert bár a húzás – elvben – ingyenes (társadalombiztosításilag), de utána pótolni kell, ami maszekban igencsak jó bevétel. A fogkrém-iparról nem is beszélve… ha már reklám!

Szóval, vakítóan fehér fogsort (senkinek sem) kívánok!

Az enyém nem olyan… gondos színválasztás eredménye, hogy természetesnek tűnjön, a fene egye meg, ha már akrilból van, de a mosolyom így már nem annyira ijesztő… csak sanda.

…Az meg, hogy mi a természetes, és a természetben hogyan garázdálkodik az emberiség, arról lazán firkálgat a M. Archa egy újabb, laza kis könyvben, mely ingyen letölthető innen:

https://drive.google.com/open?id=1-CZPqmENd7QRT70VeQIUfszAvjUYCzZ5

Borítója is van itt:

https://drive.google.com/open?id=1ebhTjOePRz4TTQP_kvnAx_Rpf3R9kHWa

 

süti beállítások módosítása