MIGRÁNCSOK, MEG MIEGYMÁS
- Buksi! Mi ez a csúfság? – kérdezte az óvónéni.
- Migráncs! Nem látod? – nézett fel az alkotás közben Buksi.
- Lila, meg zöld foltokkal? Nem szép. És miért potyognak a könnyei? És ekkora, hegyes fogakkal akkor miért vigyorog?
- Mert, nem is szír. Csak aztat mutattya! – fejtette ki Buksi.
- Na, de mi az, ami nála van? – nézte a fenyegetően fekete ábrákat az óvónéni.
- Pajszer… azzal veszi el a munkahelytet… meg erősen szakol. – magyarázott Buksi.
- És a másikban? – kérdezte az óvónéni.
- Csavarhúzó.
- Minek az neki?
- Azzal teszi tönkre a kultúrát. Szétszedi, bizony ám! – bólogatott Buksi.
- Jaj, hát nem tudod? A migránsok csak akkor feltűnőek, ha egyszerre sokan vannak. – magyarázta az óvónéni – Egy-egy, szinte nem is látszik. De ne félj, majd megyünk szavazni, és akkor nekik annyi. Kevesen se jöhetnek ide. Nem bánthatnak!
- Biztos?
- Biztosan. Vigyáznak ránk a kormánynál. Nem okoznak gondot!
- Nem? – nézett Buksi az óvónénire csillogó szemekkel.
- Ne is gondolj rá. Hiszen, vigyáznak rád! Sőt! Ezen ne gondolkodj. Hiszen, a kormánynál vigyáznak, hogy ne is kelljen! Ha ilyenen gondolkodsz, az baj, tudják ám a kormánynál, neked is jobb, ha nem gondolkodsz, egyáltalán!
