JOBBIK, MI LESZ MOST?
Néppártosodik, vagy sem, nem tudom szeretni… de, hogy így próbálják ellehetetleníteni, az gusztustalan. Hogy, kijátsszák ellene az ÁSz-t.
(Ha ugyanis nem vagyunk eléggé feledékenyek, akkor eléggé pontosan határozható meg, a Jobbik miféle társaság. És bár mostani viselkedéseik és megnyilvánulásaik jelentős részével akár egyet is lehetne érteni, a lényegen mit sem változtat, vagyis, hogy kik is ők. Még akkor is, ha a valós gondolataikat hangosan kimondókat huszonnégy órán belül kizárják. A nemzeti radikalizmus pontosan az a szellemi irányzat, mely – és hiába vallják magukat huszonegyedik századinak – a múlt századi világégésért és népirtásért felelős ideológia, ez a valódi DNS-e ennek a társaságnak.
Vagyis, hatalomra kerülésük esetén mindenki, aki nem tisztavérű árja, készíttetheti a saját cipőjét bronzba öntetni, kiegészítendő a Duna partján elhelyezett eddigieket, efelől kétség nincsen.)
Csakhogy!
Egy ilyen vérgőzös ideológiát eloszlatni erőszakkal, meg erővel, meg pénzügyi machinációkkal nem lehet. Csak meggyőzéssel. Nem legyőzéssel, eltörléssel, ellehetetlenítéssel, hanem vitában… érvekkel, logikával, bölcsességgel. Mert, ha nem így, akkor újra meg újra előjön valahonnan a sértett és megalázott néplélek mélytudatából! Ha meg a vita-partnert nem meggyőzni, hanem ellehetetleníteni meg eltörölni szándékozik bárki, soha nem lesz lehetőség a másik fél meggyőzésére.
És, most megint erőből akar a hatalom… mit is? Ideológiai alapon? Fityfenét… hiszen, a hatalomban lévők talán méginkább, ha nem is úgy! A lényeg a számukra ugyanis a hatalom, az meg főleg az összeügyeskedett vagyon megtartása céljából kell nekik.
…Mikor értik már meg azok a jó magyarok, akiknek a vasfa-fejébe nem verhető be semmiféle összetettebb gondolat, hogy a politikai ellenfél, az nem eltipornivaló és megsemmisítendő, hanem meggyőzendő. Ököllel, meg tűzzel-vassal nem megy a meggyőzés, és mindegy, hogy el-, ki-, le-, a pusztítás meg csak pusztítás, és a pusztítót minősíti! Ha meg annyira keresztény valaki, szíveskedjen tudomásul venni, hogy a bűn, és nem a bűnös gyűlöletéről beszél a tanítás. Különben senkinek nincsen bűnbocsánat, és az egész krédót ki lehet hajítani…
Vitatkozni azonban manapság nem divat… csak odacsapni, vagy finomabb módszerekkel elgáncsolni, hátha nem veszi észre a játékvezető spori, és nem fúj tizenegyest! Még akkor sem, ha annyira egyértelműen lábra ment, hogy az el is törik. Főleg, ha az a spori alaposan lekötelezett. Hát, ez a baj… hogy eldurvult, és begőzölten elvakult szurkolói tábor előtt lezavart bunda-meccsé vált manapság a közélet. Pont olyan színvonalon, mint a mai magyar foci.
Pedig, pont ezt kellene vitatni. És ahhoz vitapartnerek, opponens éppen úgy, mint konzulens is szükséges! Nem személyeskedés, hanem érvek és ellenérvek, melyek között nem szerepeltethető más külső argumentum, olyasmi, mint az ököl, vagy a vitapartner kifosztása akár…
Nem szabad hagyni…
Ennek ellenére van, ahol még lehet tovább M. Archáskodni. Például itt.
Miképpen nemrég megint össze- M. Archáskodott némi üdítően felszínes és malac olvasnivalót a téli ünnepekre Ira M. Archa; letölthető innen, borítóstul:
https://drive.google.com/file/d/1qL-XrnBX8SyVymR9UmULOr2Gvh8BKysB/view?usp=sharing
https://drive.google.com/file/d/1SBclb7lhSYxlq5hPaZBJVUt3jaeezCZn/view?usp=sharing
