Könyvszerűséget.

Egyáltalán, miért ír a marha? Mint halkan elbőgte, kínjában. Mert nincsen jobb dolga. Olyan végképp nincsen, amilyet egy ilyen ösztönlény napi rendszerességgel felvállalhatna. Mert, hát például elég eredményesen ingerelhető fel, és ha sokat piszkálják, akkor odabök, vagy rúg. Ilyen munkaerő meg manapság nem alkalmas! Ezért alkalmatlankodik általában. Azután marha lassan összeirkál ilyen-amolyan marhaságokat. Ami megterheli az emésztését. Zsigerből. Azért lassan megemészti a dolgokat. Például, azt nem is sejtette, hogy sikerrel végigdokumentálta a 2015. esztendő kisebb-nagyobb hazai ügyeit, néha holmi nemzetközi kitekintéssel. Pedig nem így akarta…

Csakhogy marha. Kérődző.

Fixa ideája, hogy látja a jövőt. Mi több, lehet, hogy egy kicsit tényleg!

Viszont hiába érzi előre az – egyébként talán a mások számára is logikusan bekövetkezendő – eseményeket, mire azon mód frissen, Zölden belegeli, ami nyomja a bendőt, kénytelen kérődzni rajta egy kicsit, és mire a végeredménnyel – írásban is – kijön, már alapos késésben van, mert az esemény bekövetkezett, az után nem is csoda, hogy gyorsan szárad, viszont igen lapos lesz.

Platty.

Szóval, az a jóslat, mi késik, az akként múlik. De ez csak kicsit zavarja. Ír. Pedig nem grafomán, csak kicsit elkeseredett. A lucerna.

https://drive.google.com/file/d/0B4fyI0tPjzuZazBJQno1Y3pRejA/view?usp=sharing