JOGDÍJMENTES TUCAT-MŰVEK:

Ira M. Archa tucat-ponyvaíró. Bizony ám!

2017. május 20. - Ira M. Archa

JOGDÍJMENTES TUCAT-MŰVEK:

Ira M. Archa tucat-ponyvaíró. Bizony ám!

…És nagyon szeretné az irományait nyomtatásban is látni, no meg azt, hogy van olyan, aki olvassa is. Mivel hogy, össze M. Archáskodott pont tizenkettő történetet…

Mellékesen stílust agyalt, a „fikciós kritikai irrealizmus” a nyers M. Archa-főben főtt ki.

2015 tavasza óta füstölög ezen-azon, közép-európai, ámde nem éppen egyetemi módon (ahhoz semmi köze, mert messze nem az a színvonal, hiába igyekszik), viszont hellyel-közzel az óta firkálja a valóság-alapot környezet gyanánt rögzítve a butácska történeteibe. Ha tehát bárki vissza szeretné idézni, hogy akkor, illetve az óta min lehetett mérgelődni, csak elő kell kapnia a kérdéses időben összeförmedt füzetet, és beleolvasni, előbb-utóbb megleli, mi bosszantotta éppen akkor (nemcsak a vén M. Archát, hanem – esetleg – az olvasót is). Ha más pozitívum nincsen is a tucatnyi M. Archaságban, hézagos kor- (kór?) –dokumentumként kevésbé igényeseknek megteszi…

Viszont, bár már jó ideje (ez év legelején) M. Archa ígéretet tett, miszerint a ponyváit papír-alapon is megpróbálja olvashatóvá tenni.

Jelentem, megtette!

…Igaz ugyan, hogy egyetlen nyomtatott példány sem készült még el, de ugyan minek is készült volna anyagi valóságában pont a mai világban, ahol már 3D-s házi nyomtatók (fabber) is előfordulnak jobbak háztartásában? M. Archaságaihoz ilyesmi nem is kell, elég, ha A/3-as nyomtatón valaki kiprinteli (ajánlott színesen!), és összerakja az útmutató szerint, máris mehet a könyvespolcra, ha valaki pont ilyet igényel…

M. Archa ugyanis saját kezűleg förmedt össze színes borítót, meg egyéb illusztrációkat holmi fotókból, szerteszabva és átpofozva mindet, ál-festmény, olajkép jelleggel (megjegyzendő: rajzolt volna ő, csakhogy az elektronikus rajztáblán nehezen megy neki, a szkennerje meg jó darabig nem működött, hát akkor lehetett fotomontázs legalább). Végül is, eléggé egységes… Noha most éppen nem annyira aktuális, mivel a legfrissebb események idején éppen a könyvek összerendezésével törődve erről-arról lemaradt, vagy kissé későn bődült egyet-egyet (viszont az addigi társadalmi folyamatokból – ami az egyes történetek környezeteként működik – előre sejttette az események többségét; tessenek csak ilyen szemüvegen át olvasni ezeket!).

Nem garantálja a M. Archa, hogy ilyet soha többé nem csinál, és elég egy tucat M. Archaság, hiszen ennyivel már eléggé lecsillapodott a grafomániája. Annyira, hogy holmi kiadót keresni semmi kedve, a magán-kiadásnak meg semmi realitása, mivel a M. Archa tulok-féle, és nem kenguru, ezért nem ugrál, nemcsak, hogy üres a zsebe, de erszénye eleve sincsen az ilyesmihez. Viszont a könyvek anyagi valóságában való megjelenésnek a lehetőségét sikerült megteremtenie, elég a PDF-fájlokat a nyomtatóra ráereszteni…

Maga a helyzet is annyira M. Archás, fikciós és irreális, mint a történetei, van is könyv, meg nincs is, de attól még lehet! A kedves olvasótól függ.

Hát, az már csak úgy van – persze M. Archa fejében – hogy, amíg a kerge-kór az egyre inkább meszesedőt el nem éri, az bizony önműködik, munkában a néhány maradék szinapszis, vagyis érthetőbben: kattognak bent a kopott fogaskerekek… agyal a marha.

Például, már jó ideje azon, hogy egy-egy agyalmány, mint „szellemi termék” hogyan működik manapság! Meg, hogy szerzői jog…

Ha ugyanis valami termék, akkor annak kézbe foghatónak, vagy legalább körbetapogathatónak illenék lennie. De ha szellemi, azt, ugyan nincsen kéz, mely körbetapogathatná!

Hogyan is van ez?

Például, van-e realitása annak, hogy – mondjuk – minden úszásképes mesterséges tárgy után, mivel Archimédesz törvénye alapján funkcionál, jogdíjat kellene fizetni… kinek is? Archimédesz ugyanis görög volt, és ma már kideríthetetlenek az örökösei, ha meg a „szellemi termék” szerzői joga az államra szállna, akkor a görögöknek, vagy az olaszoknak kellene, mivel – ugye – az ókori Szirakuza Szicíliában volt… na ugye! No, meg a természeti törvény ismerete nélkül is, korábban is úszkáltak már tutajok, csónakok, meg hajók is… élőlényekről nem is beszélve. Mivel például ott van – mondjuk – a portugál gálya (nem a hajó, kérem szépen, hanem a hólyagos, vitorlás medúza), Physalia physalis aki, vagy nem is, amely vagy aki, hanem akik, amelyek; ugyanis egyszerre négy egyed összenőve, alapos munkamegosztással! Ugyanis az egyik úszik, a másik csalánoz, a harmadik emészt, a negyedik szaporodik, és jól elvannak, mert az egyik sem gondolkodik ám! Csak úsznak az árral, meg a szélben vitorláznak… sokan vannak így összenőve hatalmasra (mivel a szerteszét ágazó mérges csápjai vagy tizenöt méteresek is lehetnek), hát nem is nekik irkál a M. Archa.

Meg amúgy is, mostanság, az internet letöltögetős világában, a szerzői jogokkal éppen eleget problémáznak a jogászok. A portugál gályák meg nem. Csak letöltenek.

Ezért M. Archa a saját marhaságait eleve nem tartja terméknek, abban az értelemben semmiképpen, hogy a fikcióit holmi árunak tekintse. Mivel nem is azért agyalta. Eredetileg holmi szórakoztatás, meg jópofizás szándékával – persze egy M. Archához méltóan lapos – könnyed társadalom-kritikai (kissé tompára sikerített) éllel. Amiként a szó is elszáll a szélben, hasonlóképpen a marhaságai is ellebegnek az elektronikus fellegekben. Hogy mások is, ha nem M. Archák, alkalmasint kacarászás közben szintén agyaljanak az ilyesmiken. Mert az volt a célja, hogy agyaljanak rajta. Bár manapság az agyalás nem éppen divatos tevékenység, sem a formális, sem az informális társadalom nem preferálja, csak néhány M. Archához hasonló jószág. Ezért is tette ki bárki számára elérhetően a netre a M. Archa.

Csak hát, sokan szeretnek papírról olvasni. Hát, hadd tegyék!

Ha bárki – lelke rajta – kinyomtattatja, még rövidke könyvkötői gyorstalpaló tanfolyamban is részesül, és íme, mind a tucat M. Archaságot a könyvespolcára teheti. Az már kézzel fogható! Sőt, kézbe vehető, és mindössze csak annyiba kerül, mint a nyomtatási költség, meg néhány percnyi kézimunka, cérna, ragasztó. De legalább szert tesz a próbálkozó némi könyvkötészeti ismeretre is. Így már lesz értéke is mind a tucatműnek!

Azért itt a lista, hogy melyik könyvet honnan, miként, hogyan lehet valóságossá tenni: