TÜNTETÉS 14-n SZOMBATON, FÉL HATKOR
(?)
Szerintem - bár, lehet, hogy ez részemről egy M. Archaság - fölösleges tüntetni.
Eső után köpönyeg.
Az eredmény ugyanis magáért beszél! Teljesen mindegy, hogy a lebonyolítás módja is gyalázatosan sikerült, meg mindenféle csalás-gyanús eseménnyel volt tarkítva, ilyen arányban nem lehet semmit elcsalni, igen kevéssé tiszteletreméltó ellenzék! Tehát, holmi újraszámlálást követelni teljességgel fölösleges. Mint ahogy tüntetni is az!
Vox populi vox dei.
…És, a nép úgy döntött, ahogy!
Persze, hogy úgy, ahogy, az éppen az „értelmiség” – az ellenzékieket is bőséggel beleértve – bűne! Azoké, akik képtelenek a nép nyelvén megszólalva – és nem félig-latin szakkifejezésekkel tarkított többszörösen összetett mondatokban – egyértelműen magyarázni. Persze, hogy az is bűn, hogy a maximum százötven karakteres gondolatokra kondicionált nép nem érti meg a hosszabb, meg bonyolultabb gondolat-füzéreket. Csak az olyan tömören fogalmazottakat fogja fel, mint a „két láb rossz, négy láb jó”, vagy az olyat, hogy „jönnek a migráncsok”. Mivel hosszú-hosszú évek óta ezt szokta meg. Vagyis, azt, hogy „minek gondolkodni, ott fenn majd gondolkodnak helyettünk”, miképpen a nép egyes fiai ezt többed alkalommal is „lenyilatkozták” különféle médiumoknak.
Tény azonban, hogy a rendszerváltást követő évek összes kormányzata bűnrészes ebben az állapotban. Bő emberöltő óta! Mindegyik… ugyanis, azok a kevesek, akik képesek a százötven karakternél hosszabb gondolatokat megérteni, nemcsak igen kevesen vannak, de már nagyrészt külföldön, és ezek után nem csoda, ha nemigen óhajtanak hazatérni.
Bizony, ellenzéki értelmiség, ez a bűn az, amit szíveskedtek elkövetni. Talán kényelem-szeretetből, talán praktikus okokból, de huszonnyolc évig arra kondicionálták a jónépet, hogy saját gondolatok helyett mindössze bizonyos tesztlapokon beikszelhető egyetlen helyesnek feltüntetett, más által tömörre megfogalmazott idegen gondolatokat legyenek csak képesek bemagolni, és minden szkepszis nélkül elfogadni azokat. Most meg csodálkozni tetszik, hogy mára már az „úgynevezett értelmiségi” sem képes önállóan áttekinteni egy-egy problémát, csakis gondolati és viselkedési paneleket használ, amit „fölülről” kap készen, maximum százötven karakterben. Mert, ami hosszabb, azt egyszerűen nem képes értelmezni. Ha meg nem „értelmiségi”, akkor a százötven is túl sok! Persze, hogy nemigen lehet mit kezdeni a „le-érettségizett” tömeg szinte egyharmadnyi funkcionális analfabétájával. Mert, az annyi, kérem tisztelettel, nem az itteni kormányzat kezdeményezte mérések, hanem nagy tekintélyű nemzetközi szervezetek által mérve!
Persze, hogy az ily módon infantilizált tömegek rettegnek a mumustól, már ahogy egy kisgyermek intelligenciája ilyenképpen működik egyébként is. Hiszen, még az a pici is képes a sötétben rettegve felsírni, akit soha sem fenyegettek meg „zsákos emberrel”, meg mumussal, az is kitalál magának szörnyeket az ágy alá, meg a szekrénybe. Hát még, ha ilyesmivel fenyegetik! Akkor ugyanis kizárólag a szülő védelmező ölében képes megnyugodva elszenderedni, miután megbizonyosodott arról, hogy sem itt, sem ott nincsen semmi olyasmi, és zárva az összes ajtó, kapu, kerítés…
Most meg az a baj, hogy a sokéves közös népnevelés eredményeképpen ez az állapot sikeredett?
Nos, az egyetlen lehetőség most már csakis az, hogy az ellenzéki értelmiség szépen, egyenként a népség minden egyes tagjával a személyes kapcsolatot felvéve próbálkozzon legalább utólag a nép látókörét tágítandó párbeszédbe bocsátkozni… bár, az andragógia sokkal bonyolultabb dolog, mint a pedagógia. Persze, strapás, meg kényelmetlen… az eredmény sem garantált. De, ha el sem kezdik…
Persze, hogy sokkal egyszerűbb egymást hibáztatni, meg, leginkább a győztest, hogy nem ér a nevem, és rossz a játék-szabály!
…Most hallom éppen, hogy egyes káposztafejek új választás kiírását követelik, hogy garantáltan „csalás-mentes” lehessen… ami teljesen fölösleges. Ugyanis, a népség – jelen állapotában – semmiképpen nem fog más eredményt produkálni!
Eső után köpönyeg!
