Holnapután ügynökség

Holnapután ügynökség

NEMZETI „NIKSZDAJCS” DIPLOMÁK

2020. május 28. - Ira M. Archa

NEMZETI „NIKSZDAJCS” DIPLOMÁK

A Nemzeti öntudat hagyományait őrizni kell!

Ugyebár?

…Mert nálunk az, hogy poliglott, az eleve valami csúnyát jelent. Valami nagyon nem nemzetit! Valamilyen kaméleon-szerű köpönyegforgató gyanús dolgot… hagyományosan. Ami idegen, az gyanús! Az idegen nyelv meg legalább annyira, mert brüsszelita, liberális, viszolyogtató… a magyar, az egyenes ember, egyféleképp beszél, és ennyi!

De attól még lehet diplomája!

(…Ez a hagyomány immár több, mint kétszáz esztendős, sőt, több, hiszen a kalaposkirály elnémetesítési törekvéseivel szemben megnyilvánuló nemzeti öntudat az óta is tartó kifejeződése. Előtte nem nagyon volt így! Mivel az átlag-magyar akkoriban nemcsak a köztünk élő nemzetiségiek oláh, tót, rác, sokác meg sváb beszédét is értette, de sok obsitos korábban akár az Óperencián túl, vagy a Gránicon, meg a lombard taljánoknál is szolgált, nem is beszélve a bocskoros filiszterek deák beszédéről. Csak úgy…

Ámde, egészen más, ha valami egy külső hatalom által kötelező! Akkor eb ura fakó, csak azért se! Ami azt illeti, a latin még csak-csak, bár holtnyelv, és piszok nehézkes, na de németül? Vagy negyven évig oroszul? Most meg itt van a legújabb lingua franca, az angol… ugyan, minek? Ez a hagyományos, öntudatos nemzeti attitűd.)

Egy magyar, az egy nyelvet beszél!

Ami azt jelenti, hogy ha véletlen mégis, mondjuk, megtanul angolul, akkor garantáltan elfelejt magyarul, ami igencsak érdekes, ahogyan az olyan visszaferdít az elfeledett anyanyelvre, magyarra, mert szerinte az amerikai prérin bivalyok legelnek, a ragasztó, műgyanta meg a beton szárad, és a paradicsom piros színnel rendelkezik, de hát végül is, mindegy… jó ez így. Mi itthon félszavakból is megértjük egymást, ugyebár. Hazai „újbeszélből”. Félreérthetetlenül.

No, igen, könyvből meg sillabuszokból használható idegen nyelvet tanulni nem kissé nehézkes, de ragad az, akkor, ha az illető odamegy pár hónapra, évre… a nyavalyás agy-elszívókhoz! Hát, ne menjen, itthon is lehet dolgozni, ugyan kicsit olcsóér’, de nemzeti öntudattal! És az meg egyenest nagyszerű, hogy a magyar diplomás ezek után biztosan itthon marad, és nem csángál el messzire dolgozni, mert ott kuka. És nem hisz az idegen, tehát idegenszívű, hamis újdonságoknak, amit mindenféle gyanús, külföldi szaklapokban, meg az interneten terjesztenek! Majd, ha magyarul is hivatalos lesz, államhatalmilag elismert, talán, esetleg, de egyébként meg, a tudás, az itten, nálunk konzervatív, kéremszépen, áll, mint a statikus világmindenség, áll szilárdan, mint az anyaföld, amely nem mozdul… még, hogy eppur si muove, na, az sincsen magyarul!

Egy öntudatos nemzeti érzelmű meg egyféleképpen gondolkodik… nem idegenül, és nem épp a saját fejével, mert van olyan fő fő, aki helyette megteszi, központilagosan, és passz!

Ugyebár…

 

süti beállítások módosítása