Holnapután ügynökség

Holnapután ügynökség

HUN VAGYTOK AVAROK, SZITTYÁK?

2018. március 18. - Ira M. Archa

HUN VAGYTOK AVAROK, SZITTYÁK?

…Mert szítják. A Nemzeti öntudatot, bizony!

Mert, veszélyben a Nemzet! Hogy, a Nemzet (ami a „natio”, mely a szó etimológiája szerint „születettség”, ami ugyebár genetikai vérrokonságot, közös származást jelent – mint tapasztalni is lehet – ellentétben a „nép” értelmű „populus” szóval)! Mert, jönnek… vagyis, migrálnak (mozognak).

Mások!

És, ha jönnek a migráncsok, akkor majd mi lesz a szittya, hun örökséggel? A színtiszta ősmagyar vérrel, ha a migráncsok összefertőzik erőszakkal? Hogy felhígul?

Nos, sajnálattal közlöm, hogy akkor nem hígul, hanem sűrűsödik. Töményebb lesz.

Különösképpen bizonyos errefelé mostanság nagyon nem kedvelt irányból érkezők esetében:

- A szittyák ugyanis, pontosabban, a hivatalos ejtés szerint a szkíták, iráni, perzsa jellegű pusztai lovas nép… a mai Irán, és a kínai Hszincsiang-Ujgur területtel határos Türkmenisztán, Tádzsikisztán és Afganisztán területén őshonos, és onnan szétterjedt népcsoport (Persze, talán genetikai kapcsolat is kimutatható a jászsági jászokkal esetleg, mely indoiráni nyelvű néptöredék, az alánok leszármazottai. Legközelebbi rokonaik a Kaukázusban ma élő oszétok. A jászok Magyarországra a kunokkal – akik türk nyelvű, szintén pusztai lovas-nomád nép – egy időben, a 13. század közepétől települtek be, tehát semmiképpen nem Árpád apánkkal. De ők tutira szkíták, szittyák…).

No meg a hun rokonság.

- A hunok, a ferde szemekkel, széles járom-csonttal, sárga bőrrel és torzított koponyákkal, közvetlen Kína mellől, és az ázsiai nagyrasszból, csak ott akkor hsziungnuknak hívták a valószínűleg türk nyelvcsaládba tartozó nyelvet beszélt – mára már nyoma veszett nyelvű – népet.

- Persze, hasonlóképpen az avarok is, talán valamely hun maradék, meg még Ázsiában eredetileg zsuanzsuannak, heftalitának nevezték őket… később éppen a Kárpát-medencében alakítottak ki párszáz évre államot, és annak széthullása után integrálódhattak a besenyők (akik nemsokára még Árpád, Zolta és Taksony vezérek idején csatlakoztak a magyarokhoz) elől menekülő honfoglaló hétmagyar törzsekbe. Abba a hétbe…

- A hétmagyar törzsekbe, ahol is az egyik minden bizonnyal a kazárok közül kiszakadt kabarok voltak. Kabarok, akiknek a leszármazottai ma is igen jellegzetes tájszólásban beszélő nép, leginkább észak-kelet Magyarországról, és akikről tudható, hogy vallásilag a Kazár Kaganátus akkor hivatalosan államivá tett zsidó vallásához tartozva talán nem csekély közük van a mai askenáziakhoz…

Persze, lazán kihagyhatóak a szlávok, egyrészről a nyugatiak, morvák, akiket itt találtak a honfoglalók éppen úgy, mint akiket keletről hoztak magukkal…

És, mindezek csak az Árpád-ház idejéből! Persze, nem kihagyva a dologból Gizella bajor lovagjait sem, mert, azok is… meg, még néhány Árpád-házi király Kijevből, meg Bizáncból importált szekercés varég (normann) testőrségének ideragadt tagjait.

No, eddig tiszta is.

Mármint, a magyarság vérvonala. Ugyebár.

Persze, kissé később járt itt a török is, meg előlük menekülve különféle balkáni népek ragadtak itt, utána meg Mária Terézia telepített ide sokakat, szlávokat, németeket a puszták helyére, vagyis, egy jó ideje már, mintha nem annyira egy-forrású volna ez a származás…

Akkor, meg mi is a Nemzet? Aha…

 

süti beállítások módosítása